"A vonat tetejére hasalva éppen hogy elfért az alagút alatt. Jeges levegő csapta meg, akár egy vízesés. Néhány hosszú másodpercig sötét volt és viharos szél. Aztán kibukkantak odaát." "Max Morel még soha életében nem hagyta el Franciaországot. Most viszont, a téli vakáció első napján a 15.55-ös, Párizsból Münchenbe tartó vonaton ült. Olyan volt ez az egész, mint egy álom. Egy különös álom. Max az ablaknak nyomta az orrát, úgy ült ott, sötétkék télikabátjába burkolózva és három sálba csavarva, egy apáca társaságában, aki a cipőjére meredve, magában dudorászott. Hogy miért viselt Max három sálat? Mert a december idén dermesztően hideg volt, és Max anyukája nagyon tartott a meghűléstől, a távoli országokbeli meghűléstől pedig még inkább. És miért volt ott a dudorászó apáca? Ez bizony nehéz kérdés. Marguerite nővér nem az az ember, akivel kapcsolatban helyénvaló lenne a „miért” kérdés. Őt így kell elfogadni. De mit keresett Max a vonaton? Ez már sokkal könnyebb kérdés. A nagy-nagynénikéjét, Elodie-t készült meglátogatni Isztambulban. Ám, ha igazán mindent tudni szeretnénk, azzal a nappal kell kezdenünk, amikor Elodie néni telefonált."   kulturpara.hu Az éjszakai vonat titka: egy kicsi lány egy nagy kalandban Sylvia Bishop egy varázslatos történettel örvendezteti meg a tízéves korosztályt, mindezt pedig még különlegesebbé teszik Marco Guadalupi illusztrációi. A történet főszereplője a tizenegy éves Max, aki Franciaországban, Párizsban él. Kalandja akkor kezdődik, amikor Elodie néni, Isztambulban élő nagy-nagynénikéje telefonál azzal a kéréssel, hogy látogassák meg, mert lesz egy műtéte és jó lenne, ha nem kéne egyedül lábadoznia. Bem igazán tartják a kapcsolatot, ezért Max szülei rögtön kifogásokat találnak, hogy miért ne mennének, mire Max felajánlja, hogy szívesen elmegy. Jön a téli szünet, úgyis ráér és ráférne némi izgalom a monoton mindennapokban. Bátyja, Pierre sakk-klubjában játszott egy apáca, Marguerite nővér, aki örömmel ajánlotta fel, hogy elkíséri Maxot a hosszú úton. A vonatút nem lesz egyszerű, két éjszaka a vonaton, négy megállóval: München, Budapest, Bukarest és végül érkezés Isztambulba. De mindez izgalmasnak kalandnak hangzik a fiatal lánynak. Korábban már Max belefutott információkra egy kirabolt páncélteremről Párizsban. Először a hírekben hallotta, majd Párizsban járva el is ment az incidens helyszínén, ahol rendőrök dolgoztak nagy erőkkel. Majd, amikor felszálltak a nővérrel a Münchenbe tartó vonatra a címlapon is találkozott az esettel: "ELLOPTÁK AZ "ÖSSZETÖRT SZÍV" GYÉMÁNTOT A LEGUTÓBBI FANTOMTÁMADÁSBAN." A cikkből kiderül, hogy azt gyanítják a bűnbanda Isztambulból szervezi a támadásokat. Max izgatottan gondolt rá, hogy pont oda tart, ahova vélhetően az ékszer is. Aztán meg is jelennek a pályaudvaron a rendőrök, hogy átkutassák minden utas poggyászát. Végül a gyémánt nélkül távoznak, de Max felpörög a gondolatra, hogy talán mégis ott van a kincs, ezért úgy dönt majd ő kinyomozza, hogy ki lehet a tettes. Lelkesen belevág, gyanúsítottakat keres, nyomok után vadászik miközben egyik vonatról szállnak át a másikra. Vajon sikerrel jár? Egy bájos mese egy csendes kislányról, aki évek óta szorgalmasan vezeti a naplóját, ezért kissé különcnek is tartják. A mindennapjai úgy telnek, mint bármely átlagos gyereké, ezért teljesen felpörög a gondolattól, hogy egy napokon át tartó, városokon, országokon átívelő utazásra mehet. Az már csak hab a tortán, hogy ahelyett, hogy azon agyalna mi vár rá, egy "veszélyes" kalandot talált a vonaton. A nyelvezete könnyű, az elmesélés hangulata ragadós, bármelyik gyerek könnyen beleélheti magát a nyomozás pezsgésébe, a fordulatokkal tarkított cselekménybe. Kísérője, a kissé fura apáca pedig szuperül színesíti Max kalandjait. És bár a kiadó tíz éves kortól ajánlja a kötetet, szerintem már egy nyolc éves is élvezettel olvasná ezt a történetet. Az illusztrációk pedig tökéletesen passzolnak a regényhez. Ideális ajándék lehet a karácsonyfa alá.