Lufi sorozat (3) Lufi és a boszorkányfarsang
2017.10.29. 07:52
Illusztrálta: Békés Rozi
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2017
Oldalszám: 236
A regény címszereplője, Lufi most kezdi az általános iskola negyedik osztályát.
Számos nehézséggel kell megküzdenie, ugyanis a nyári vakáció alatt nemcsak ikertestvérei születtek, akik elvonják róla a család figyelmét, de ráadásul ez alatt a néhány hónap alatt jókorát nőtt is, nemcsak ellehetetlenítve ezzel addigi ruhatárát, de jócskán le is hagyva legjobb barátját, Szamócát.
A barátságot azonban nem ez zavarja meg, hanem egy új lány, Porcelán Veronika érkezése, akit Szamóca rendkívüli módon kitüntet a figyelmével.
|
Lufinak is akad új osztálytársa, a kissé duci Gombos Zsuzsi, akivel esténként kocogni járnak. Egyik alkalommal Lufi egy kutyától megijedve eszeveszett futásba kezd, ami aztán balesetbe torkollik. Az idős Vali néni agyagangyalkái válnak a baleset ártatlan áldozataivá, amelyekért cserébe a kislánynak kártérítést kellene fizetnie. Miközben igyekszik megtéríteni az idős asszonynak okozott kárt, egy rejtélyes családi ügy kellős közepébe csöppen.
Idővel rájön arra, hogy Vali néni nem is olyan gonosz boszorkány, mint amilyennek először hitte, és hamarosan egy családi viszály megoldásában, egy nagymama és egy unoka egymásra találásában kell segédkeznie barátaival együtt. A furfangos gyerekek számára ez természetesen nem jelenthet akadályt, még ha olykor boszorkányos trükkökkel is kell élniük.
Részlet a regényből:
"Én nem értem a felnőtteket! Az sem jó nekik, ha az ember kicsi, az sem jó, ha nagy. Amíg kicsi voltam, a felnőttek egyfolytában azon sopánkodtak, hogy mikor növök már meg? Most pedig, hogy megnőttem, mindenki csak csóválja a fejét, meg mérgelődik. Kiderült ugyanis, hogy szinte mindent kinőttem a nyáron, csak sajnos, az iskolát nem! Nagymama megállapította, hogy kicsi lett rám az ünneplő ingem, és a szoknyám is, de csak az ing helyett keresett elő egy másikat, a szoknya maradhatott. Nagymama azt mondta, igaz, hogy miniszoknya lett belőle, de azért még jó lesz az évnyitóra, ám én tudtam, hogy csak azért győzködnek anyuval, mert úgysincs helyette másik.
Aztán kiderült, hogy a lakkcipőmet is kinőttem, ugyanis alig tudtam belepréselni a lábamat. Mondtam nagymamának, hogy jó lesz nekem a tornacipő is, azt úgyis jobban szeretem, mert abban fára is tudok mászni, ám nagymama hajthatatlan volt. (...)
Az ünneplő ing, a szoknya meg a lakkcipő még csak hagyján lett volna, ám amikor beértem az iskolába, az is kiderült, hogy Szamócát is kinőttem a nyáron! (...)"
"Amint a boszorkány észrevette, hogy kereket oldottam, éktelen rikácsolásba kezdett."
"Beszélni akarok a szüleiddel! - károgta fenyegetően. - Meg kell fizetnetek a káromat, különben feljelentelek benneteket!"
" Fél kettőtől kettőig zongoraórád van! - visította a néni, és lerángatta Mészáros Emőkét a padról."
|
|

|