Szerencse, hogy van egy varázsnagyija, aki titkos felületeken kommunikál vele, aki maga is kutató és saját használatú védőfelszerelést küld neki - elvileg galambpostán. Vagy a galamb, az bagoly? Ki tudja. És persze szerencse, hogy van egy szuper jó fej bátyja, aki csak látszólagosan ellenséges vele, valóságosan a legmenőbb báty, aki valaha élt, és ne felejtsük el a szomszéd lányt, Borkát, a sakktehetséget sem. Kérdés persze, hogy elég ügyesek-e ők hárman, hogy komolyabb nehézségeket is megoldjanak, és hogy a nehézségeket meg lehet-e oldani úgy, hogy egy gyerek minden, de minden szabályt betart? Na, azt persze, hogy nem!   A mese segít feldolgozni a gyereknek a vele történteket, a jelenlegi helyzetben pedig annyi bizonytalanság vesz körül minket, hogy kiemelten kell figyelni a gyereket ért stresszre. A meséléssel segíthetünk neki abban, hogy oldódjon a szorongása, ahogy Dr. Vekerdy Tamás egy régebbi interjúban az nlc.-nek nyilatkozta: „A mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket. A belső kép ugyanis feldolgozás, indulatok, vágyak, szorongások, ismeretek feldolgozása, ezért kell mesélni este, vagy ha beteg a gyerek. Ettől lemegy a láza, testileg-lelkileg ellazul, megnyugszik, gyorsabban gyógyul. (…) A mese a feldolgozás fontos eszköze, a gyermek a világról való tudását is a saját belső képeibe öltözteti. A kisgyerek ezeket a belső képeket vetíti ki aztán a világba, a játékaiba is.” A koronavírus-járványra villámgyorsan reagált Bendl Vera, a Mihályi Csongor és az időgyurma meseregény írója, és most egy új, ingyenesen elérhető mesesorozattal jelentkezik a Pagony kiadó oldalán. A Berci nem megy iskolába című mesét fejezetről fejezetre követhetjük, és Vera pont azért kezdte el írni, hogy segítsen a gyerekeknek – köztük a saját fiának is – feldolgozni, megérteni, mi történik velük a kialakult karanténhelyzetben. „Azért kezdtem el írni ezt a mesét, mert amikor hirtelen az egész ország bezáródott a lakásokba, akkor úgy láttam, hogy mindenkit csak a vírus és a bezártság érdekel, és úgy gondoltam, biztos a gyerekeknek is nehéz lehet megbirkózni a helyzettel. Először úgy terveztem, hogy realisztikus történetet találok ki, nem szakadok el a valóságtól, de hamar elvetettem az ötletet, mert rájöttem, hogy nem tehetem meg, hogy nem adok valamiféle menekülési útvonalat és legalább némi limitált, de mégis extra védelmet a főszereplőimnek. De lett azért időközben más, személyes motivációm is. Ebben a furcsa, otthon ragadt helyzetben a munkaritmusomhoz éppen egy mese illett – a felnőtt szövegek teljesen más környezetet igényelnek, nálam legalábbis. És aztán még hozzájött az a furcsaság is, amit az utóbbi időben tapasztalok, amióta gyerekkönyveket írok, és amire egyáltalán nem számítottam: ezek a gyerekek, akik a meséim hőseivé válnak, valamiféle paradox módon nekem is segítenek. Ezt én sem tudom, hogy van, de minden karakter mintha engem is néha kihúzna a nehézségekből. Berci megírásánál még nagy segítség az illusztrátor, Remsey Dávid, hiszen ez a mese azért megjelenés közben is alakul, és néha a rajzok is befolyásolják az események menetét, Dáviddal meg nagyon jó együtt dolgozni, illetve én nagyon értékelem, ha együtt csinálunk, hozunk létre valamit, attól gyakran minden jobb lesz.” A Berci nem megy iskolába mese új fejezeteit szerdánként olvashatjuk online. A folytatásos meseregényben így a gyerekek mindig a legfrissebb aktualitásokkal találkozhatnak Berci kalandjaiban, olyan kihívásokkal, melyek megjelennek az ő életükben is ebben a napról napra változó időszakban. Vera bepillantást enged abba, hogyan folytatódik a történet: „Annyit elmondhatok előre, hogy a Berci nem megy iskolába mesének egy fontos motívuma lesz a megváltozott élethelyzet, amivel szerintem egyelőre mindnyájan barátkozunk, valahogy próbálunk beleszokni, de emellett még az a különös, néha varázslatos kapcsolat is, ami a gyerekek és a nagyszülők között van, és amit most nagyon próbára tesz ez a járvány. És őszintén szólva mindig is úgy gondoltam, hogy a legnagyobb varázslatokba általában az élet elején és a végén tudjuk beleengedni magunkat – ezt úgy mondom, hogy én elvileg a közepén vagyok, éppen a varázsos korszakon kívül. Elvileg. De azért keresem a titkokat, hátha ilyenkor is akadnak, csak ritkábban.” Mag Judit gyermekpszichológus és gyerekei is várják a mese folytatását minden héten, a szakember szerint nagy szükség van a jelenlegi helyzetben arra, hogy Berci kalandjaival azonosuljanak a gyerekek, és ezen keresztül jobban megértsék, mi történik a velük. „A mesékben általában véve az a jó, hogy az olvasó, vagy hallgató azonosulhat a szereplőkkel, így mintát kaphat, hogyan küzdjön meg egy-egy nehezebb élethelyzettel, illetve megtapasztalhatja, nincs egyedül, más is átélte már az adott konfliktust. A mese íve, a végén katartikus megtisztulással pedig megkönnyebbülést hoz, és reményt ad; megmutatja, hogy legalábbis van tovább, ki lehet bírni a nehéz helyzeteket és érzéseket is. Berci meséjét is éppen ezek miatt tartom fontosnak, hiszen egy országnyi gyerek van most többé-kevésbé hasonló helyzetben. Ráadásul a vírus miatt a barátaikkal sem találkozhatnak személyesen. Berci pedig érez, és együtt gondolkodik velük, hitelesen, nem elhallgatva a pozitív dolgokat sem. Így a történet alkalmas a szorongás oldására, valamiféle »közösségi élményt« is adhat, ezenkívül pedig úgy szórakoztat, hogy közben fel is vértez a megváltozott hétköznapokhoz való alkalmazkodásra.”