Cserkész Magazin   Izgalmas „jövőregény” a környezet védeleméről, a barátságról, felelősségről   Jochanan, a 2100-as években élő berlini fiú visszautazik a múltba, a meglehetősen sötét 2031-be – és ott is ragad. Ez a 2031-es világ eléggé hasonlít a mienkhez, hiszen a közeljövőben fog bekövetkezni. Az ember környezetpusztításának hatására azonban a mainál már sokkal rosszabb körülmények fogadják időutazó hőseinket, akiknek az árvizek, klímakatasztrófák még mindig paradicsomi körülményeket jelentenek saját, 2121. évi jelenükhöz képest. A társaság, Jochanan és családja nyomában van egy titokzatos, napszemüveges idegen, dr. Paulus, aki az időutazást kutatja. Jochanan elveszti a a saját somniaveróját, a folyadékot, ami elengedhetetlen az időutazáshoz, ezért itt ragad a jelenben. Illetve a jövőben. Akarom mondani a múltjában. Szóval 2031-ben. Újdonsült barátaival, Merlinnel, és annak osztálytársával, Akaschával, a pakisztáni menekülttel együtt minden erejével azon van, hogy visszakerülhessen a saját idejébe a szüleihez. De ehhez le kell rázni dr. Paulust! A regény fejezeteiben más-más szereplő szemszögéből ismerhetjük meg a kalandos történetet, a főszereplők múltját (a mi jövőnket) és jelenét (a mi távolabbi jövőnket). Közben pedig elgondolkodhatunk azon, mit csinálunk rosszul itt és most, ha 2121 valósága vár majd ránk: az izgalmas történet előrevetíti, milyen lehet a hely, ahol most élünk, ha nem vigyázunk rá, ha nem igyekszünk a földet legalább olyan állapotban hagyni, ahogy megkaptuk…     pagony.hu   Sci-fi gyerekeknek   Sok rajongója van ennek a sci-finek, nem csak a gyerekek között. Szülőktől is kapunk visszajelzéseket, jellemzően azt, hogy „én is elolvastam is nem tudtam letenni“. A történetben az a nagy csavar, hogy az időutazó főhős a 2100-as évekből 2031-be, a mi közeljövőnkbe utazik vissza. Egy olyan világból jön, ahol majd’ mindent elpusztított a klímakatasztrófa, Berlinben klímamenekültek élnek, a megmaradt társadalom falakon belül él, a falakon kívül pedig hordákban élnek a vadak. A mi, elég ijesztő közeljövőnkben is egzotikus látvány neki az a néhány állat, amit lát. A Somniavero egy pörgős, akciódús sci-fi, ami egyből odaszögezi az olvasót a könyv elé. A történet főszereplője egy jövőből a múltba kiránduló család egyetlen gyermeke, aki egy rejtélyes idegen miatt a múltban reked, és újdonsült barátai segítségével mindent megtesz, hogy visszajuthasson a saját idejébe. A regény indirekt módon hívja fel a figyelmet arra, hogy most, a jelenben kell tennünk azért, hogy a Föld a jövőben is lakható legyen. "A tenger üres és halott. A gazdagok gátak és falak mögé zárkóznak a menő, szuperbiztos condóikban, miközben a szegények kinyiffannak a kapu előtt. Haver... bár ne tudnék semmit erről a jövőről" – hangzik el a mondat az egyik szereplő szájából, és bár minket nem figyelmeztet senki a jövőből, de ettől függetlenül ránk is érvényes az üzenet: most kell odafigyelnünk, hogy ne csak a történelemkönyvekből ismerhessék majd a gyerekek, milyen volt strandolni, vagy hogy hogy nézett ki egy erdő. A Somniavero legnagyobb erőssége hogy tényleg letehetlenül izgalmas, könnyen beszívja az olvasót Anja Stürzer 1965-ben született Németországban. Angol és olasz irodalmat tanult az egyetemen, majd újságíróként és filmkritikusként dolgozott, mára elsősorban könyveket ír. Civilként környezetvédelmi akcióiról ismert, irtózik a fölösleges autóutaktól és a repüléstől. Két gyermekével és férjével, valamint háziállataikkal egy Öko-házban élnek. A Somniavero az első gyerekkönyve, eredetileg 2013-ban jelent meg.