Álom a mesében – Palipál kiszabadítja az olvasót a valóság fogságából Konvencionális történetbe ágyazott fantáziacsavarmány, röviden így írnám le Both Gabi Palipál című meseregénykéjét. Elindul a sablonos ovis sztori, hogy „Palika megy az oviba, ugye, mint mi szoktunk, Bendike?”, hogy aztán leessen az áll, hogy „ööö, biztos, hogy itt nem keveredett össze két könyv?” És szerencsére a fantasztikus történet teszi ki a mese nagyobb részét. Amit spoiler-veszély nélkül megoszthatok a könyvről, azt most elmondom nektek. Megy az oviba egy anyuka meg a kisfia. A kisfiú, Pali, lovagnak van öltözve, mivel farsang lesz, és alig várja, hogy találkozzon a legjobb ovis barátjával, Pannival. Gyanútlanul megállnak az utcasarkon egy építkezési gödörnél... és akkor elkezdődik. Beszippant minket egy örvény, azaz a gödör, és a mese elkezd sodorni. Volt egy nagyon kedves ifjúsági regényem, a Kereszteshadjárat farmerban, amiben egy 13 éves srác egy időgépben véletlenül visszarepül egy középkori kereszteshadjáratba, a gyerek-kereszteshadjáratba. Az a könyv tizenéveseknek íródott, de a Palipál középső része, a főmese, egyféle álomtörténet nagyon hasonló fantáziálásra hívja az óvodás korú gyerekeket. Kovács Pál, a Hétszín óvoda Zöld csoportos óvodása virtigli lovaggá változik Palipál néven, aki hősként tör célja – azaz elrabolt hercegnő-ovistársa, Pityerke kiszabadítása – felé. Útja során természetesen a magyar mesevilág minden meselénye megjelenik, egyesek vicces-karikírozott formában, mások ijesztőbb fellépéssel, de ez Palipál lovagot nem, vagy csak ideiglenesen tudja eltántorítani. Az egész álomrész történetvezetése, még a hangvétele is szeretnivalóan bájos-suta, meg olyan hetyke-pimasz, ami jólesően friss hang a gyerekkönyvek világában. Cuki-vicces jelenetek sorjáznak, mint például amikor Palipál kérdez valamit a sor végén álló Pityerkétől és a kérdést is, meg a választ is sorra adják egymásnak a sorban köztük állók. De van benne egy nagyon szép, kifejezetten spirituális-misztikus jelenet is, ami az arra fogékony gyerekeknek nagy élmény lehet. S amit később valószínűleg egy csomó, az életre és halálra vonatkozó, lefekvéskor feltett kérdésben próbálnak majd feldolgozni. Jóleső áthallások szórakoztatják a művelt olvasókat: ott sejlik az Óz egyik-másik alakja, a János vitéz tündérvilága, a Paff... És frissítő újdonságok birizgálják a fantáziát: sárkány-szeretetotthon alapítása, háziasszonykodó tündér, a gonosz megszelidítése, hogy csak párat említsek az unortodox elemek közül. Nekem nagyon kellemes meglepetés volt ez a könyv. Az illusztrációk is tetszettek, nagyon emlékeztettek a Kis herceg fehér semmiben lebegő világára. A srácaim még nem ismerik a könyvet, mert úgy képzelem, hogy egy nyugodt hétvégén, kipihenten lenne jó elolvasni a mesét egyben. A könyv 54 oldal, 9 fejezet, kis szünetekkel 1-2 órás klassz elfoglaltságot, jó kis elvarázsolódást jelenthet a hallgatóságnak. „Hölgyeim és uraim, kapcsolják be biztonsági öveiket és segítsenek utastársaiknak is!” Kezdődik a mese-utazás! Both Gabi a Meseutca volt főszerkesztője, a Csodaceruza folyóirat egykori munkatársa, gyerekirodalmi szerkesztő, fesztiválok, programok szervezője, olvasásnépszerűsítő. Érzékeny ember, aki mindig minden helyzetben igyekszik megtalálni a felek közötti egyetértés lehetőségét, az arany középutat. Három gyerek, Berta, Elza és Ármin édesanyja. Nem létező szabadidejében meséket ír, melyek antológiákban, folyóiratban és diafilmen elérhetőek.   Forrás: pagony.hu