23 különböző nép meséi ezek így hát a vázlatolást megelőző kutató munka is tovább tartott kicsit mint más könyveim esetében...s, mivel az alábbi népek, népcsoportok hagyományait, népművészetét kellett áttanulmányoznom: Nyenyec, Votják, Magyar, Germán, Indiai, Indonéz, Afrikai, Fülöp-szigeteki, Burját, Breton, Tatár, Szibériai, Szicíliai, Arab, Román, Török, az Olasz, Tuvai, Perzsa, Finn, Norvég, Görög, Spanyol, utam a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum könyvtárába vezetett. Hamarosan rengeteg, fantasztikus és izgalmas könyv tornyosult előttem az asztalon kikölcsönözni azonban nem lehetett őket... csak fénymásolni, azt is fekete-fehérben. Szóval, minden másolatot tele firkáltam, az öltözetek, tárgyak színeinek feljegyzésével. A 23 különböző nép kutatási anyaga végül megtöltött egy dossziét. Kezdődhetett a munka! Ez az anyag egyébként nagy segítségemre volt a későbbiekben amikor pl. autentikus ruhaminták megfestése következett... Hogy legyen egy egységes kerete a könyvnek, azt találtam ki, minden mese kap egy kezdő- és egy végeképet, illetve, hogy a 4 nagy fejezetet egy-egy dupla oldalas kifutó illusztráció választja majd el egymástól. Egyszerre 8 rajztáblán festettem, smire a könyv végére értem elkészült a 150 db illusztráció. A betűtípust illetően a Berkeley-re esett a választás. Finom metszésű, talpas betű ami úgy éreztem, elegáns ellentéte és egyben megfelelő párja az akrillal készült képeknek. A könyvet egyébként Franciaországban nyomták nem is egy próbanyomás után, ugyanis ha jól emlékszem többféle módszert is kipróbáltak, hogy a legszebb minőséget azaz az eredetihez legközelebb álló végeredményt érjék el." (Takács Mari) PAPÍRSZÍNHÁZ A brémai muzsikusok Írta: Grimm fivérek Illusztrálta: Takács Mari Fordította: Lackfi János Kiadó: Csimota, 2008 A brémai muzsikusok a Grimm testvérek gyűjtésének egyik ismert meséje. Egyszerűbb felépítésű, mint a legtöbb Grimm-mese: nincs főhőse, akinek sorsát, fejlődését végigkövetnénk, és a könnyen érthető történet egy szálon fut. Piroska és a nagy mágus Írta és illusztrálta: Takács Mari Kiadó: Csimota, 2015 Oldalszám: 22 „Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Mindenki kényeztette, becézte, legeslegjobban a nagymamája. Olyan forrón szerette, mintha örökké lángolna – ezért kötött is neki egy tűzpiros sapkát. A kislány többé sehová sem ment nélküle. Úgy is hívták, Piroska.” Így kezdődik a mindenki által ismert történet. Takács Mari meséjében vajon, hogyan folytatódik? Kivel találkozik majd Piroska és milyen csodáknak lehetünk tanúi? Varázspálca, cilinder, ordas farkas, nagymama, vadász… és ABRAKADABRA!   A CSODAFA Írta: Marianne Poncelet Fordította: Tóth Krisztina Zenéjét szerezte: Orbán György Kiadó: Csimota, 2007 Oldalszám: 48   Mese a zenélő csodafát nevelő kertészről. Akár a jól ismert Péter és a farkas történetét a mesét itt is zene kíséri, mely alkalmat nyújt, hogy már az óvódások is megismerkedhessenek a komolyzenével.    A történethez komponált szimfonikus mű a Nemzeti Filharmonikusok tolmácsolásában a CD mellékleten hallható, narrátor Mácsai Pál. A harmadik típusú díszítés befogadásához már nem a szemünket kell használnunk. "Amikor egy zeneszerző behunyja a szemét és képzeletben felmászik a csodafára…nemcsak hallja belül a különleges muzsikát, hanem arra is képes, hogy ezt a zenét mindenki számára hallhatóvá tegye." – írja Molnár Szabolcs zenekritikus az utószóban, melyben egy-két gondolattal megpendíti, hogy mi lesz hallható a könyvhöz tartozó CD-mellékleten. Ily módon a könyv utószava egyben egy átvezető, s a CD-előszavaként is értelmezhetjük.   A könyv gazdagon illusztrált, ezért puszta lapozgatása is élményt nyújt. Takács Mari modern rajzai kifejezőek és igen egyediek – olykor stilizál, felülnézetből mutat be szereplőket, különös részleteket emel ki. E színes rajzok képesek megragadni a pillanatokat, s átérezhető hangulatot sugároznak. E mesét nemcsak a rajzok illusztrálják, hanem érdekes módon a betűk is. A normál szedésű betűk mellett találunk színnel, jóval nagyobb mérettel, illetve ferde sorokkal kiemelt szövegrészleteket.