Nógrádi Gábor: „Nem titkolom, a fiaim miatt írtam meg ezt a regényt. Gergely és Ben sokat vitatkoztak, veszekedtek. Kisebb korukban még verekedtek is. Nyilván elsősorban a szüleik voltak a hibásak ebben, azaz félig-meddig én. A kisgyerek még nem tudja önmagát nevelni. Őt nevelik. Azt igyekeztem megfogalmazni A bátyám zseni című könyvben, hogy bármennyire vetélkedik, veszekszik két testvér, leginkább egymásra számíthat. Hiszen számtalan dolog közös bennük, és nem csak a sejtjeikben, hanem a viselkedésükben, a gondolataikban, az álmaikban, a személyiségükben. A regény persze nem tankönyvnek készül. A történet ugyanúgy igyekszik izgalmas, humoros, meghökkentő lenni, amiképpen a többi történetem. A sztoriba egy olyan találmányt is beleszőttem, ami régi álmom, s aminek a megvalósítása nincs is olyan messze! Már dolgoznak rajta, s vannak sikeres kísérletek. Ez az újdonság pedig a tolmácsprogram, amely minden nyelvről minden nyelvre azonnal fordít. Ennek a találmánynak persze nem csak az az előnye, hogy nem szükséges éveken át egy nyelv megtanulására fordítani minden időnket, hanem az is, hogy a világon bárkivel azonnal tudunk beszélni, azaz információkat, gondolatokat cserélni, hogy egymást megértsük és elfogadjuk.” 2. Az öcsém zseni

vissza a sorozathoz