HUMOROS RÉSZEK Ez egy fantasztikusan jól megírt könyv, mert egyszerre nevettető, komoly és azt is szeretem benne, hogy anélkül, hogy észrevennénk, sokat lehet tanulni közben a 18. századról. Vicces, amikor Vali néni jósol:   „A sugallat! Megszólított a sugallat! Hanna él!". Ennél a résznél szinte hallani lehet Vali néni hangját. Ahogy azt suttogja „Megszólított a sugallat!", vagy „Látok egy vidám kislányt, aki szereti a káposztás tésztát."    Nevettető, hogy a nagy komoly jóslás közepén egyszercsak megjelenik a káposztás tészta. Vali néni az egyik legjószívűbb nagymama-konyhásnéni a világon. Bármit megtesz a gyerekekért. És a fasírtja...az ISTENI! Az is nagyon mulatságos, amikor Edina nagymamája, Hanna néni, Ausztráliából hívja Editet és barátait. Nekem Hanna néni videohívása tetszett: „Egyik snájdigabb, mint a másik! - rikkantotta büszkén Hanna néni. - Edikém! Fénykoromra emlékeztetsz! - kiált, amikor meglátja Edina mellett álló fiúkat (persze a lányokat nem veszi észre)."    Hanna néni már a 80-as éveiben jár, ezért nem nagyon ismeri a modern eszközöket, de mégis próbálja használni őket, és elég szórakoztató, ahogy bajlódik velük: „Nem hallom! Mit mondsz? - grimaszolt a vénség, majd ismét hátrafordult. - Hol  hangosítom fel ezt a vacakot, Ferikém? Mit nyomok meg?" Bulcsú földön kívülinek képzeli magát. Ervint utálja, mert néha megnyeri helyette a fizika és kémia versenyeket. Egyszer azt mondja, hogy vészesen fogy az oxigén és fokozódik Ervin humanoid kipárolgása. Ezzel is utalva arra, hogy ő nem humanoid. Iszonyúan vicces ez a könyv, nagyon humorosak lehetnek az írók. Sok fajta vicc van benne, olyanok, amik Bulcsú „földön kívüliségét” figurázzák ki, vannak olyanok, amik az elkeseredettségből mondott hülyeségekkel viccelődnek, és olyanok is, amik egyszerűen csak az pillanatnyi környezetből, helyzetből adódnak. És persze még sok más tréfa is előfordul a történetben. Olvassátok el és nevessetek, tanuljatok belőle! Sziklai Panni írása