Már a legelső meseregényére, a Labirintóra is igaz mindez. Engem a könyv az egyik kedvenc olvasmányomra, A kis hercegre emlékeztet. A főhősünkkel itt is új és új helyszínekre (szigetekre) látogatunk el egy különös világban, és minden helyszín, szereplő és történés pluszjelentéseket, társadalomkritikát is magába rejt. Miközben egy izgalmas kalandregényt olvasunk, filozófiai kérdéseken és az emberek (na meg állatok) különös viselkedésén is elgondolkodhatunk. Ráadásként pedig az író újragondolja és újszerűen használja a népmesék eszköztárát is, ami a legtöbbször a humor forrása lesz a könyvben. Így egyszerre merengünk, töprengünk, nevetünk, izgulunk és tanulunk. Ugyanezt mondhatom el a NEM mese című segítő könyvéről is, amely az én személyes kedvencem. Talán azért, mert a főhőssel nagyon könnyen azonosulok. Én is borzasztó nehezen mondok nemet. Mindig attól tartok, hogy megbántok valakit, és fájdalmat okozok. Épp így érez a történetben a kisfiú is, aki szép lassan tanulja meg, milyen sokféle nem létezik. Például a kerek perec nem, a kő kövön nem marad nem, a cincogó nem és a nagyon sajnálom, de nem. A kedvencem a pillangós, harag nélküli nem. Olyan könnyed, mint egy pillangó. Csak éppen kiröppen a nem, kedvesen, és már tova is száll. Nincs harag. És a titka az, hogy akinek mondják, annak sem esik rosszul, sőt, valahogy még örül is neki. Na, én az olvasás után azonnal alkalmazni is kezdtem a tanultakat, és elhatároztam, hogy ilyen pillangós nemet fogok mondani mostantól mindenre, amire más már a kerek perec nemet használná. Csak az a baj, hogy akár hányszor kiejtettem a számon a pillangós nemet, azt rajtam kívül mindenki rögtön igennek vette. Egyszóval még van mit gyakorolnom. Azt hiszem, még jó néhányszor elolvasom majd a könyvet. Nem csak a tanulás végett, hanem a hihetetlen jó humora és a találó illusztrációi miatt is. Fantasztikusan illenek a képek a történethez. Nem is csoda, hogy Kasza Julianna és Kertész Erzsi ezzel a művel nyerte el a 2015-ös Aranyvackor gyerekkönyves pályázaton a zsűri 2. díját és a Pagony különdíját! A kötet hátuljáról megtudhatjuk, hogy a szerző pszichológus is, de ezt a szövegeiből is érezzük. Hiszen minden története problémafelvető és megoldáskereső is egyben. A kisdiákok mindennapjaival és problémáival foglalkozik a Göröngyös úti iskola-sorozatban is, és az alsó és felső tagozatosoknak mesél a Panthera-sorozatban is. A hógömb fogságában című első rész hihetetlen gyorsasággal lett a gyerekolvasók kedvence. Az izgalmas kalandregénynek köszönhetően azok is megismerték Kertész Erzsi nevét, akik korábban még nem fedezték fel a tehetséges írónőt. Én ebben a kötetben is elsősorban a kiapadhatatlan humorát csodálom. Azt, hogy minden szereplő a leginkább rá illő, árulkodó nevet viseli, és azt, ahogy hihetetlen gördülékenységgel halad előre a történet, és mindig akad egy-egy helyzetkomikum, kaland.   Új regénye, a A sárkány nyomában - A pásztói oskolamester háza mindazt magába foglalja, amit eddig említettem a könyveiről. Van benne bőven izgalom és kaland, és bepillanthatunk a felső tagozatosok mindennapjaiba, problémáiba is. Feltűnnek fantasztikus szereplők és hétköznapiak is. Ismét találkozunk humorral, és tanulság is akad bőven. Ráadásul nagyon pontos képet kapunk arról, hogyan alakul át felső tagozatra az osztályhierarchia. Akivel alsóban még jó volt játszani, felsőben talán már ciki. Aki alsóban még egy átlagos barát volt, felsőben a legnépszerűbb diákká válik. Ő lesz az osztály hangadója. Kiskirállyá lép elő. És a világ legtermészetesebb dolga, hogy mindenki az ő kegyeiért verseng, és az ő legjobb barátja, azaz csatlósa szeretne lenni. Vagy mégsem? A csatlósoknak nem is olyan könnyű az élete. Állandóan a király helyett kell elvégezniük a piszkos munkát, helyette kell elvinniük a balhét, és állandóan attól kell tartaniuk, hogy elveszítik kiharcolt pozíciójukat, és kegyvesztetté válnak. És akit a legnépszerűbb diák kiközösít, az könnyen az osztályközösség perifériáján találhatja magát. Ezt pedig senki sem szeretné, hiszen barátok, szövetségesek nélkül az iskola elviselhetetlen hellyé válik. Ezekkel a dilemmákkal szembesül Dani is. Fel kell adnia önmagát, a hobbiját és a többi barátját azért, hogy a vezér legjobb barátja maradhasson. Mindenben engedelmeskednie kell, eleinte mégis úgy érzi, megéri az áldozatot az, hogy a legnépszerűbb diák jobbkeze lehet. Ugyanez a probléma jelenik meg El fogsz tűnni című regényemben is. Hiszen ott is a hatodikra kialakult osztályhierarchiát mutatom be, ott is megjelenik egy kiskirály, és megismerjük a csatlósok: Tomi és Ati érzéseit is, akik félnek ellenkezni a vezérrel. Vajon mi kell ahhoz, hogy a vezér barátai kiszabaduljanak a befolyás alól, és azt tegyék, amit valóban szeretnének? Ezt a kérdést teszi fel Kertész Erzsi is. Én titokzatos történelmi helyszínként a majki kamalduli remeteséget választottam, ami alatt egy mára beomlott, különös alagút húzódik, Kertész Erzsi pedig a pásztói Oskolamester házat, amely egy máig is álló, eredeti építésű 15. századi lakóház. A város alá ő is egy labirintust képzelt el, de az ő története történelmi kalandregény is egyben. Két fiút ismerünk meg: Gáspárt, aki 1551-ben jár oskolába, és híres harcos szeretne lenni, valamint Danit, aki 2019-ben rábukkan egy könyvben egy középkori lovagra. A két diák története sok ponton összefonódik. Az írónő rengeteg hasonlóságot rejtett el róluk és a környezetükről a szövegben. Olvasóként bepillanthatunk egy 16. századi oskola életébe, az oda járó gyerekek gondolataiba. Láthatjuk, hogyan menekül a török hadak elől Pásztó lakossága, és megismerhetünk egy igazán bátor, önzetlen fiút. Majd ötszáz évet ugrunk, és Dani mindennapjait követjük, akinek a problémáit ugyanolyan súlyosnak és fontosnak érezzük, mint az otthonát elhagyó, háború elől menekülő Gáspárét. Daninak a jelenünkben, a 21. században kell megtalálnia a helyét az iskolában és egy zárt közösségben. Ahhoz, hogy igazán bátorrá váljon, neki is szüksége van segítségre. Hol és hogyan talál rá erre? Mi őrzi meg az útókornak ötszáz éven át a pásztói épületet? Miért olyan nehéz beilleszkedni egy osztályközösségbe? Ki is az igazi barát, és hogyan ismerhetjük fel? Mindezt nem árulom el. A válaszok ott lapulnak a regényben! A kötet a 9–12 éves korosztálynak szóló Abszolút könyvek sorozatban jelenik meg, mégis bátran ajánlom az idősebb korosztálynak is. Én mindig arra vágytam, hogy olyan könyveket írjak, melyek széles olvasóközönségnek: gyerekeknek és felnőtteknek is szólnak, letehetetlenek és tétje van a mondanivalójuknak. Kertész Erzsi épp ilyen regényeket ír, és A sárkány nyomában sem kivétel. Forrás: pagony.hu