foxbooks.hu   Csenge egy kedves, álmodozó kislány, aki imádott barkácsolni, és nagyon, de nagyon szerette a tündéreket. Oda volt az összes kis szitakötőszárnyon repkedő apró lényért: rajongott a cukortündérért, a tavasz- és az ősztündérért, a szivárvány-tündérért… ismerte, és sorolta mindegyiket. Aztán egy csodás napon anyukája egy különleges meglepetéssel készült: közösen elkészíthettek egy igazi tündérkertet! Csenge odáig volt az örömtől és az izgatott várakozástól, alig bírta kivárni, hogy végre belekezdjenek. Lássuk csak, mire is volt szükségük hozzá? Egy jó nagy cserépre és földre a kerthez, gyönyörű virágokra – Csenge kertjébe kövirózsák és kukacvirágok kerültek – na meg egy takaros kis házikóra a tündéreknek. Hiszen ez csodás lett! Csenge még kék gyöngyökkel is díszítette a kertet: valóságos tündértavat varázsolva belőlük. Már csak a tündérek hiányoztak! Csenge kapott is anyukájától egy pici kék ruhás tündérfigurát. A narancs szárnyas tündérfiú kedvesen mosolygott rá, és igazi éke volt a tündérkertnek. Csenge nagyon boldog volt, de titkon, a szíve mélyén azt remélte, hogy előbb-utóbb igazi tündérek is beköltöznek majd a kertbe.  Jöjjön tündér a kertembe! Jöjjön tündér a kertembe! - kántálta magában sokáig, behunyt szemmel. Gondoskodás és szeretet Aztán amikor Csenge magára maradt és egyedül gyönyörködött a kertben, egyszer csak egy kékes villanásra lett figyelmes. Láss csodát! Három meseszép tündér repkedett a kövirózsák és a kukacvirágok között! Csenge kívánsága valósággá vált! Ott volt előtte Levendula, a lila ruhás és Menta, a zöld ruhás tündérlány, na meg Akác, a barna hajú tündérfiú. Hívta, hát eljöttek hozzá. A kislánynak majd kiesett a szíve az örömtől. Készítettél nekünk otthont, és anyukáddal meg nagyon szeretitek egymást – csilingelték egymás után a tündérek. "De ez kicsit szűkös nekünk, azt hiszem – vizsgálgatta az apró kavicsházikót, miután leszállt a kertbe." Igaz, talán a házikó kicsit szűkös lehet három tündérnek, de Csenge hamar talált erre is megoldást. Megkérte az anyukáját, hogy készítsenek egy csodás tündérpalotát az apró jövevényeknek! Méghozzá ki, a tavaszi nárciszok közé, hogy igazán tágas lehessen. Így már valóban otthonos volt minden, ráadásul egy kis csillámpor segítségével még a nárciszok is virágba borultak örömükben.   Kíváncsi vagy, hogyan készíthetsz te is palotát és tündérkertet? A kedves, beszélgetős történet mellett szuper kreatív ötleteket is meríthetsz a mesekönyvből. Nem mellesleg pedig kiderül az is, hogy egy kis gondossággal és szeretettel, a csoda is biztosan beköltözik az életünkbe. Érdemes megfontolni!   Részlet a mesekönyvből Csenge alig várta a másnapot. Ahogy felébredt, már szaladt is a tündérpalotához, és reggeli után nekiálltak a munkának: a palota rózsaszín lett, a tetőt és a virágokat lilára festették, a levélkéket zöldre, az ajtót és az ablakokat barnára. Csenge elégedetten szemlélte a kész művet. – Hová tegyük? – kérdezte anya. – A virágládába – mondta a kislány. – Hátha a virágoknak is megtetszik, és akkor kinyílnak. Együtt kisétáltak a kertbe, és elhelyezték a tündérkék új otthonát a rügyező nárciszok közé. – Anya, kint maradhatok kicsit játszani? – kérdezte Csenge. – Persze, drágám – mosolygott anya. A kislány lehuppant a földre és várta a tündéreket. Nem is kellett sokat egyedül ücsörögnie, hamar előröppent mind a három tündérke. – Tetszik? – kérdezte őket Csenge a palotára mutatva. – Gyönyörű! – lelkendezett Akác. – Milyen szép virágokat festettetek rá!  – ámuldozott Levendula. – Imádom a virágokat. Ó, de itt nálatok egy sincs. – Sajnos nincs – mondta Csenge szomorúan. – Anyával mindig ültetünk, de nem nyílnak ki. – Azt hiszem, ezen segíthetünk – csilingelte Levendula, és körberöppent a teraszon, csillámport szórva maga után. És láss csodát, a nárciszok szirmot bontottak. Csenge örömében összecsapta a kezét. – Köszönöm – nevetett a tündérekre, majd elszaladt anya után, hogy elmesélje neki, milyen csodát tettek a gondoskodás és a szeretet.