Harisnyás Pippi sorozat
2020.01.27. 15:49
Írta: Lindgren, Astrid
Fordította: Tóthfalusi István
Illusztrálta: Nyman, Ingrid
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2011
Oldalszám: 48
Tipográfia: nagybetűs, szellős szedés, fél oldalas illusztrációkkal
Korosztály: 2. évfolyam
Mellettünk lakik Harisnyás Pippi
Tomi és Annika nagyon szeretne egy játszópajtást.
Egy szép nap, amikor átpillantanak a kerítésen a szomszédba, a nagy Villekulla villa kertjébe, egészen különös dolgokat látnak. Egy kislányt, aki a hátán hozza be a lovát! Harisnyás Pipi a neve, és rettentően erős. Nincs senki a világon, aki erősebb volna nála.
Ez a kislány költözött be a Villakulla villába, a lovával, és kis majmával, akit Nilsson úrnak hívnak. Pippinek nincs apja és anyja, aki ágyba zavarná este, amikor éppen a legjobban játszik. Pippi mindig azt teszi, amihez kedve van!
Harisnyás Pippi a Komlókertben
Pippi, Tomi és Annika olvasta az újságban, hogy a Komlókertet esténként ellepik a huligánok. Egy Harisnyás Pippi kellene nekik - állapította meg Annika. Kaphatnak egyet - felelte Pippi.
Így történt, hogy a világ legerősebb kislánya és kis barátai átköltöztek Stockholm nagy parkjába, a Komlókertbe. Amikor a huligánok elkezdtek csibészkedni, rettenetesen meglepődtek.
Karnevál a Villekulla-villában
|
A Harisnyás Pippi képeskönyvek valódi régi klasszikusok, az első rész már több, mint hatvan éves, és ez az illusztrációkon is látszik, melyek leginkább a Cirókára és a régi Fekete Péterre, valamint az ötvenes évek plakát- és reklámgrafikáira emlékeztetnek. Elsőre kicsit szemembe csap, ahogy kiszínezték a rajzokat – úgy sejtem, nem ilyen rikító számítógépes színeik lehettek eredetileg. A tárgyi világ: a vas, fatüzelésű tűzhely, a faláda, a hokedlik, a tálalószekrény, a hajópadló a konyhában mind ezt az eltűnt, nagyvonalúbb életkörnyezetet idézik – még elhagyatottságukban is, Pippi otthonában, a Villekulla villában, ahol semmit sem használnak rendeltetése szerint.

A képek körülölelte történet elbeszélője folyton kiszól a meséből: megszólítja a gyerekeket, kommentálja az eseményeket, hol csodálkozik, hol pedig a teljes képtelenségeket is teljes természetességgel tálalja. Mesél.

A könyv epizódok lánca, melyek az eredeti regény fejezeteinek kivonatát képezik, így szinte minden oldalpárra jut egy-egy külön mese. Bárhol abbahagyhatjuk, majd folytathatjuk a történetet, viszont ha egybe felolvassuk, akkor sem válik hosszadalmassá, mert sűrűn halmozódnak egymásra az izgalmak. Természetesen marad valamiféle töredékesség a szövegben, mivel a fejezetek nincsenek átkötve.

A sorozat második kötete, a Pippi a Komlókertben egy történet, ezért az összefüggőbb is marad:
ebben Pippi rendet tesz a városban, és amikor meghallja, hogy Komlókertben is szükség lenne rá (afféle szupermen parafrázisként), akkor oda is elmegy Tomival és Annikával rendet tenni, de persze viszi a lovat és a majmot is, no és rögtön házat épít magának a semmiből, hiszen Pippi számára semmi sem lehetetlen.
Mindkettő kötetben, ahogy általában a Harisnyás Pippi történetekben, üdítő a didaxis teljes hiánya: a kalandoknak nem az az értelme, hogy
a) a gyerekek okuljanak Pippi furcsaságaiból,
b) cinkosan összekacsintsunk a rosszalkodás felett a jó gyerekeinkkel,
c) ironikus képet mutassunk a társadalomról. Hanem egész egyszerűen a travesztia ősi műfajához nyúl a szöveg.

A Harisnyás Pippiben mindig karnevál van: Pippi feje tetejére állítja a világot, felemeli a lovat, eszik a székről, és kislány létére egyedül lakik, nem figyel a külsejére és a modorára, és erősebb minden rablónál. A világ pedig vele együtt ünnepli a kifordított rendet: nem bünteti a szabályok áthágását, mert azok egy autonóm világot képeznek, Pippi világát, amiben a fejre fordult szabályok érvényesek. Ez a világ nem cáfolata vagy gúnyképe a rendes világnak, hanem egyszerűen a lehetőség, hogy kiléphetünk, ami mindenki előtt fennáll, mindenkinek biztatás.

A szabályok áthágása maga a szabadság, ez a szabadság pedig boldog állapot. Szeretik a gyerekek, Pippi, Tomi, Annika, és az olvasóik is.
Forrás: pagony.hu
|

|