pagony.hu Kiss Judit Ágnes költő, legtöbben a felnőtt irodalomból ismerik, gyerekkönyvei nemrég váltak ismertté, de annál hűségesebb rajongótábort szereztek. Amelyik családba bekerült a Babaróka, ott nincs megállás. Okos, érzékeny mesék, a szöveg minősége pedig – nem meglepő módon – erősen kiemelkedik a többi közül. Legtöbben a Pagony eladóinak ajánlására veszik kézbe, és akkor csodálkoznak rá, hogy gyerekeknek is ír. „Nem is tudtam! Pedig mennyire szerettem a Lyukasórában!“ Kiss Judit Ágnes ugyanis aktív irodalmi szereplő, több tévéműsorból is ismert (Nyugat 100, Lyukasóra, Alexandra Irodalmi Pódium, Érettségi), hol költőként, hol irodalomtanárként van jelen. Az irodalom mellett zenét (oboa), drámatanítást is tanult, színházaknak is dolgozik, és középiskolában tanít. A Babaróka ajándéka és a Babaróka kertje otthon, „fejből“ mesélt történetekből született, most, a harmadik kötetben pedig Mamaróka mesél esténként fejből. Gombákról, mert Babaróka ezt kérte. Minden alkalommal másmilyen gombáról, mert Babaróka minden alkalommal feladja a leckét. Gyógygombáról, aki nem mérgezni, hanem gyógyítani szeretne, lázas gombagyerekről, aki megtanulja, hogy nem hiába mondják neki, ne dobálja le a kalapját és a bocskorát, óriáspöfetegről, akit kígyótojásnak néznek és lócitromgombának csúfolnak, galambgombáról, aki repülni vágyik, gyilkos galócáról, aki azon aggódik, nehogy megmérgezzen valakit, szabad, vad életre vágyó termesztett csiperkéről… Ennyiből is látszik, hogy ezek a fejből-mesék a szárnyaló képzelet világába vezetnek, ugyanakkor tanulságosak is. Babaróka cuki vagy éppen bölcs kommentárjai zárják és kerekítik le a történeteket. Érdekes ez a tanulságos kifejezés, a tapasztalatunk szerint általában megosztó. Van, aki berzenkedik tőle, és egyből a vonalas, didaktikus tanmesék jutnak róla eszébe, ezért kerüli az olyan gyerekkönyveket, amelyek kapcsán szóba kerül. Van, aki pedig kifejezetten ezt keresi, akkor látja biztosítottnak, hogy a mese értéket is képvisel majd. A magyar gyerekirodalomban szerencsére van rá példa bőven, hogy egy szerző mindkét csoportot meg tudja szólítani, és kivívja elismerésüket – Lázár Ervin például ilyen. Van tanulság, de nem mindig a jól megszokott, hétköznapi – hogy azt ne mondjam: lapos – témák mentén. Nos, a Babaróka esti meséi is hasonló. Mindig marad a végére megbeszélnivaló. Hol egyszerű dolgok, mint hogy hallgass néha a szüleidre, és vigyázz magadra, hol pedig emelkedettebbek, nehezebben körülírhatóak, mint a gyógygomba vagy a vadonba vágyó termesztett gomba esetében. Szóval mindkét tábornak bátran ajánlom. Egy biztos: aki ebből a könyvből akár egyszer is végighallgatja a gyilkos galóca történetét, biztosan soha nem szedi le. Kiss Judit Ágnes olyan igazi, népmesei fordulatokkal megtűzdelt láncmesét kanyarított köré, amiben, hát meg nem számoltam, de legalább hatszor hangzik el hogy „Zöldes a kalapja belül sárgás lemezekkel, gallérja van, bocskora, szép fehér a húsa, édes mézillat lengi körül, de aki megkóstolja, a halál fia!“. A hallgatóság biztosan okul, a felolvasó felnőtt pedig nem tudja megállni kacagás nélkül ezt a brilliáns megoldást. Babarókának igazi rajongótábora van a kicsik között, sokan kérdezgették is már, lesz-e folytatás. Örömmel jelentjük, hogy itt van, és hogy nem fognak csalódni. Mint mindig, most is Egri Mónika csodálatos illusztrációi díszítik a könyvet, szintén a rajongók örömére. A Pagony képeslapjai közül Egri Mónika Babaróka-illusztrációi talán a legnépszerűbbek, nem csak azok között, akik olvasták a könyveket. Kiss Judit Ágnes őszinte családi meséit azért szeretik sokan, mert szókimondó, erős, és fontos témákhoz is hozzá mer nyúlni, és mindezt míves mondatokban, igényes szöveggel teszi. A Babaróka sikere valószínűleg abban is rejlik, hogy egyszerre viszi tovább a családok hétköznapjait feldolgozó meseírók és a fantázia birodalmába vezető szerzők hagyományait. Ezért lehet, hogy a gyerekek annyira mélyen tudnak azonosulni Babarókával.