Wébwr Anikó   "A meseregény arról szól, milyen érzés, amikor az osztályközösségben nem találjuk a helyünket, és kilógunk a sorból. Tanárként sokszor tapasztaltam, hogy átlagos diákok nem léteznek. Mindenki külön egyéniség különleges képességekkel. Vannak azonban, akik így is kilógnak a sorból, és azt élik meg, hogy diáktársaik és tanáraik úgy tekintenek rájuk, mintha űrlények lennének. Miért lehet ez? És hogyan válhatnak ők is a közösség szeretett és megbecsült tagjává? Ezzel foglalkozom ebben a meseregényben. A történet főhősei találkoznak a fekete pont szörnyével is. Kiderül, milyen az, amikor hiába igyekszünk piros pontot gyűjteni, csak egy fekete pont tulajdonosai lehetünk. Marcival, a főszereplővel már találkozhattatok a korábbi Marci-könyveimben – a Most én olvasok! sorozatban. Marcinak most, másodikos diákként is az a feladata a legvidámabb osztályban, hogy segítsen a bánatos diáktársainak, és mindenkit felvidítson. Vajon hogyan sikerül legyőznie a fekete pont szörnyét? És segíthet-e az osztályba érkező új diáknak, akit eleinte mindenki furának tart, és senki sem kedvel? Hogyan lesznek barátok? Erről is mesélek a könyvben, amiből a csillagászat és a kaland sem hiányozhat! Arra törekedtem, hogy a meseregény könnyen, akár egyedül is olvasható legyen az alsós diákoknak, de felolvasva is izgalmas lehet az óvodás és elsős gyerekeknek.'         pagony.hu       Hát te melyik bolygóról jöttél? Wéber Anikó most haladó olvasóknak írt új könyvet. Önállóan olvasható, izgalmas és cuki, közben pedig mély és tartalmas üzeneteket közvetítő, mint a nagyobbaknak szóló könyvei. Olvassátok el, miért szeretjük a Marci és Merkúrt! Egy új osztálytárs néha olyan, mintha egy másik bolygóról jött volna. Így látja hősünk is, ezért nyomozni kezd. Tényleg földönkívüli a Merkúr nevű fiú? Vagy mégsem? Az a szép ebben a könyvben, hogy ezek a kérdések szó szerint is érthetők, és lehetnek erősen szimbolikusak is. Wéber Anikó Az osztály vesztese c. regényével robbant be a gyerekirodalom világába. Érzékenyen, valódi empátiával és gyerekközösségben szerzett tapasztalattal tálalt fajsúlyos és nagyon aktuális iskolai, közösségi témákat az első három regényében. Nem a gyerekekhez ért, mint mondani szokás, hanem tényleg érti őket. Megérti a bennük zajló folyamatokat, és a köztük kialakuló viszonyokat. Remekül írja meg őket. Ábrázol, és elgondolkodtat, kulcsokat is ad a jobb megoldásokhoz, egymás közti viszonyokhoz. Jó lehet az osztályába járni. A kilenc éven felülieknek írt szókimondó regényein kívül arról ismert még, hogy írt egy sorozatot kezdő olvasóknak. A Most én olvasok!-könyvek között megjelent sorozat főszereplője, Marci a főhőse ennek az új könyvnek is. Marci a vidámságfelelős az osztályában, és nagyon komolyan veszi a feladatát. Van, aki a virágokért felel, más a cipőkért, a tábláért, vagy a szellőztetésért, ő pedig a jókedvért. Igyekszik is mindenkit felvidítani, esetenként vigasztalni, ha kell. Azonnal odamegy a kicsit elszontyolodott új fiúhoz is és sikeresen feldobja, majd megpróbálja bevonni a közös játékokba. Merkúrról azonban lassacskán kiderül, hogy nem könnyű eset, és a többiek gyakran haragszanak rá. Mindeközben azonban derék hősünk – mert ettől lesz igazán szerethető Marci, hogy igazán derék gyerek – belegabalyodik egy másik helyzetbe is. Fekete pontot kap egy elfelejtett háziért, amit nagyon szeretne kijavítani, aztán ez a fekete pont fekete lyukként kezdi kísérteni álmaiban. A fekete lyuk barátkozni szeretne, mert mindenki elkerüli (naná), Marci viszont tart tőle. Anélkül, hogy tovább mesélném itt a történetet, annyit szeretnék elmondani, hogy ez a fekete pont - fekete lyuk csodálatos szimbólummá nő a történet során. Olyan ritka az ilyen színvonalas, mély, sokáig megragadó szimbolika a haladó olvasóknak írt könyvekben, hogy nem is tudok hasonló példát mondani. Wéber nagyobbaknak írt regényeiből már ismerjük az ilyen jól betaláló, irodalmi szintű elemeket, és az, hogy ezt egy 8-9 éveseknek írt meseregényben is meg tudja csinálni, igazi bravúr. Közben ez a tizenegy fejezetes kis könyv egy pillanatra se szűnik meg annak lenni, amire született: könnyen olvasható, szórakoztató, izgalmas és szívmelengető történet. Marci kétszer is nyomoz: egyszer, amikor azt gondolja, valamilyen módon varázserőre tett szert, egyszer meg Merkúr után. Utóbbi nyomozás során belecsöppen Merkúr családjának életébe, és itt az illusztrátor, Rátkai Kornél is nagyon sokat tesz hozzá a könyv vonzerejéhez. Már a belső borítótól és az első fejezettől nagyon találólak az illusztrációk, de ezen a ponton, Merkúr lombházának, alagutas csoda-kertjének látványos és részletgazdag képeivel végleg elvarázsolja az olvasót. Marci megismeri Merkúr világát – nektek, felnőtteknek elárulom, hogy senki nem földönkívüli a családjában – és ezzel megtalálja a kulcsot ahhoz, hogy bevonja a közösségbe. A fináléban az egész osztály részt vesz, és egy közös projektben használják ki Merkúr hatalmas tudását az űr rejtelmeiről. A suli udvarán is épül űrállomás-lombház, amit egy előadással avatnak fel. Felnőtt szemmel a Marci és Merkúr egy nyolcéves fejlődéstörténete, és a közösség-kovácsolás meséje, gyerekszemmel meg egy átélhető, izgalmas történet. Bátran vágjatok bele ebbe a könyvbe akkor is, ha előtte nem olvastátok a Marci sorozatot, önmagában is megállja a helyét. Ajánljuk minden másodikosnak, de akár nagyobbaknak is. Ez a derék vidámságfelelős igazán jó példakép mindannyiunknak. VISSZA A KISISKOLÁS OLDALRA>>