A 13 emeletes lombtoronyház   Kiadás éve: 2016 Oldalszám: 247 Ki ne élne szívesen egy lombtoronyházban? Főleg egy olyanban, ami 13 emeletes, és nem csak saját tekepályája, emberevő cápáktól hemzsegő medencéje meg limonádé szökőkútja van, hanem egy mindig feltöltött pillecukor-automatája is, ami észleli, ha éhes vagy és egyenesen a szádba lövi a kedvenc ízű cukorkádat! Épp egy ilyen lombtoronyházban él Andy és Terry, akik nagyon jól tudják, hogy mitől kell óvniuk a csúcs menő otthonukat: például a tengeri majmoktól, a magukat tengeri majmoknak álcázó lényektől és az óriási, mutáns hableányoktól. Ja, és érdemes távol tartaniuk magukat az agresszív repülő macskáktól is!   Hintafa blog A gazdagon illusztrált könyvben (a rajzok és a szöveg arányánál ez utóbbi javára dől a mérleg) Andy és Terry egy szerényen felszerelt lombtoronyházban élnek, tekepályával, átlátszó falú medencével, limonádé szökőkúttal, katapulttal (ki kell használni a lakhelyből adódó előnyöket). Napjaikat lengésre alkalmas liánok, zöldségmegsemmisítők és egy titkos föld alatti laboratórium (óriásbanán kikísérletezésére ideális) aranyozza be. Andy -a történet narrátora- könyveket ír, Terry pedig illusztrálja ezeket. Illetve írnának és illusztrálnának, csak a sok egyéb tennivaló valahogy megakadályozza őket ebben. Igazság szerint most is csak a könyvkiadójuk érzelmektől fűtött látogatása miatt döbbennek rá, hogy a leadási határidő réges-rég elmúlt. Utolsó mentőövként másnap délután 5-ig kell(ene) leadniuk a könyvüket. A kérdés jogos, ilyen rövid idő alatt miféle könyvet lehet összehozni? (Remélem a bejegyzés végére kiderül.)    Természetesen a könyvhöz még hozzá sem kezdtek. Ám előző munkahelyükre való visszatérés rémének nyomása alatt talán összeszedik magukat. Csak éppen mindig közbejön valami. Először egy macska kanárivá változtatása, aztán egy félresikerült tengeri majom szállítmány húzza keresztül a terveiket. A majmoktól végül az eredetileg szemétkilövőnek készült katapult segítségével tudnak megszabadulni (jól jön az óriásbanán is). Már csak az óriásgorilla gátolja az alkotói munkát. A napot (és Andy-éket) a kezdetek kezdetén kanárivá vált macska menti meg.  A könyvük? Megírják, megrajzolják, nem is akárhogy!   Nagyon szórakoztató volt ez az őrülten kavargó, bolondos kalandok láncolata (főleg, hogy én/mi hátradőlve élveztük a történéseket). Mintha egy gyerek csapongó fantáziájába csöppennénk.  Nem mellesleg az olvasástól cidrizőknek, a hosszú könyveket zsigerből elutasítóknak is tökéletes választás, hiszen átmenet a gazdagon illusztrált, rövid gyermekkönyvekből, vagy a kezdő olvasóknak szánt nagybetűs történetekből a hosszabb szöveggel dolgozó, de még illusztrált könyvek világába. A szó legszorosabb értelmében KÉPESregényt tart a kezében az olvasó. A történethez mellékelt képek képregényszerűen egészítik ki a tartalmat, így nemcsak a szövegértést segítik, de a történet ritmusát is felveszik, a fejben megvalósuló képalkotást is támogatják.    Szükségük van a gyereknek ilyen humoros, bolondos sőt, néha őrült ötletekkel dolgozó könyvekre, amik kiszakítják őket a mindennapok komolyságából, rohanó tempójából és feszültségéből. Nem gond, ha hiányzik a fajsúlyos mondanivaló, erkölcsi tanítás. Bár okulni ebből is lehet, ha mást nem  legfeljebb azt (és valljuk be, ez sem kevés), hogy olvasni lehet a történet kedvéért, az örömért, amit fáradozásunkért cserébe kapunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban (a számtalan, nem csak Ausztráliában elnyert díjon kívül), hogy a lombtoronyház szinte exponenciálisan terjeszkedni kezd. A 26 emeletes lombtoronyház Kiadás éve: 2017 Oldalszám: 352 Látogasd meg Andyt és Terryt nemrég felújított lombtoronyházukban, ahol 13 vadiúj emeletet alakítottak ki. Így most már van dodzsempályájuk, gördeszkaugratójuk, iszapbirkózó-arénájuk, antigravitációs kamrájuk, egy fagylaltszalon 78-féle fagylalttal, és persze itt van még a Végzet Útvesztője is, ami annyira bonyolult, hogy aki belépett, sosem tért vissza! Egészen mostanáig... Mire vársz még?   Nyomás felfelé!       Hintafa blog   Az előző kötethez képest sok változás szerencsére nem állt be a könyv struktúrájában. A kép-szöveg aránya újfent ez előbbi javára dől el: inkább képesregény, mint bármi más. A szellősen szedett szöveg olvasása szinte nem kerül erőfeszítésbe, mert annyi megmosolyogtató őrültséget gyűjtött össze Andy Griffith aminek muszáj a végére járni. A történet motorja továbbra is a humor és természetesen Terry Denton illusztrációiban sem csalódtunk: részletgazdagok, beszédesek imádnivalóan bolondosak. Tizenhárom emelettel, egy dodzsempályával, pingvinkoripályával, antigravitációs kamrával, illetve egy agyfagyasztásra is alkalmas fagylaltszalonnal később (ahol ki más lehetne a kiszolgáló mint Gombóckezű Edvárd) a két jóbarát visszatér. Ismét egy könyvön kell(ene) dolgozniuk, melynek témája mi más lehetne mint az önéletírás. Elvégre mesélnivalójuk bőven akad, hiszen elég cifra kalandok állnak mögöttük. (És előttünk is, de jobb az ilyet ellenőrizni, mint csak úgy "bemondásra" elhinni.)      Nem is nagyon mismásolnak, azonnal belefognak találkozásuk történetébe, amire természetesen mindketten "kicsit" másként emlékeznek. De sebaj, mindkét történet igazán szórakoztató. Akkor válik igazán idegborzolóvá a helyzet, amikor Jill is elkezdi mesélni saját történetét és képbe kerül egy rettegett, kegyetlen kalóz, Fafej kapitány, akinek mindhárom gyerek egy csomó állat kíséretében az áldozatául esik. Szabadulásuk pedig egy hajszálon múlik. Persze minden jól alakul, hiszen megépült a csúcsszuper lombtoronyház, Jill is rendkívül boldog a repülő macskanári csapatával. Egészen addig, míg a múlt, bosszút forralva fel nem tűnik a tengerparton és bizony elég zabos, amikor rájön mi szolgált alapanyagul a fiúknak lakályos kis tanyájuk megépítéséhez. Így aztán a három gyerek kénytelen megküzdeni tíz +1 dühös kalózzal. Pedig a nap úgy indult, hogy Terry koszos alsógatyáit szerette volna kimosni.    Andy Griffith könyvében most sem csalódtunk. Ugyanolyan bohókás, bolondos öteletekkel teli történetben folytatja a gyerekek kalandjait, ahogy az előző részben elkezdte. Volt, amikor már picit túlságosan hibbantnak éreztem, de a pörgős kalandok közepette nem is nagyon jut idő hosszan elmélázni ilyesmiken. Az angolszász gyermekmondókákat nem ismerőknek talán kevésbé jön át a poén, amivel a gyerekek megmenekülnek a kalózok fogságából, de a fordító Tóth Gábor mindent elkövetett, hogy emiatt se döcögjön a szöveg.  Nem is csodálkoztam, hogy a nagyobbik olvasómat teljesen lenyűgözte a gyerekek minden kalandja. Pontosan olyan könnyed olvasmány, amilyennek a képek alapján ígérkezik. Kánikulai kínok enyhítésére, vagy ha a kötelező olvasmány nem jött be, esetleg valami könnyed olvasmányra vágytok ebben nem fogtok csalódni!    Jill, Andy és Terry megmenekülnek, úgyhogy semmi nem állja útját a lombtoronyház további fejlesztéseinek. A tervek már készen is vannak: A 39 emeletes lombtoronyház Kiadás éve: 2017 Oldalszám: 252 Látogasd meg Andyt és Terryt a káprázatosan menő 39 emeletes lombtorony-házukban! Ugrálj a világ legnagyobb trambulinján, sütögess pillecukrot egy vulkán tetején, merülj alá a csoki vízesésben, simogass dinóbébiket, állj ki egy bokszmeccsre az Ormányzóval.   Légy a táncparkett ördöge, repülj a sugármeghajtású forgószékkel, ülj fel a félelmetes hullámvasútra és találkozz Stupido professzorral, a világ leghíresebb fel-nem-találójával.     Mire vársz még? Nyomás felfelé!