Oti megmenti a papáját |
pagony.hu |
2016.07.17. 17:30 |
Írta: Annie M. G. Schmidt, illusztrálta: Fiep Westendorp, fordította: Varga Orsolya.
Pozsonyi Pagony, 2014., 168 oldal
Otiék története egy erdő közepén működő, idillinek tűnő hotelben kezdődik, ahol nagy szeretetben él apa és lánykája. Tóni csodálatos szakács, aki például a csalánlevesnek is specialistája. Oti, a kislánya pedig kicsit anyátlan, korlátok nélkül élő, nagyszívű és tulajdonképpen boldog gyermek, akinek az állatok a legjobb barátai. Remekül elcseveg az erdő madaraival, a ház macskájával, kutyájával és az egerekkel is. Közös életük zavartalanságát beárnyékolja, hogy Tóni papírjait elnyelte a Számítógépes ház hivatala, emiatt okmányok nélkül, kiszolgáltatottan kell élniük.
A helyzetüket nehezíti Tóni hirtelen természete: nagyon nehezen viseli az igazságtalanságot. Márpedig abból van a világban bőven, így a Sárgarigó Szállóban is, amelynek beszédes nevű tulaja, Pattogi úr egyik pillanatról a másikra bocsátja el a szakácsot.
|
|
Ottó és a város |
Papp Eszter |
2018.02.01. 01:03 |
Írta és illusztrálta: Tom Schamp, fordította: Szabó T. Anna. Csimota, 2010
Lehet hasonlítani a böngészőkhöz, vagy a Tesz-vesz városhoz is, de Tom Schamp világa annál jóval szürreálisabb, összetettebb, és a poénok is máshogy csattannak.
Ottó egy cicafiú, aki az apukájával autózza keresztbe-kasul a várost, ami az amerikai metropoliszoknak és az európai nagyvárosoknak valamiféle furcsa egyvelege. Szöveg az nem sok van, az Ottó és a város inkább képeskönyvként funkcionál, na de milyen képeskönyvként!
Igazi 'orrbeverős' kiadvány, már ami a méretét illeti. Kisebbfajta szőnyeg, amire a srácok minden bizonnyal rögtön rá fognak telepedni, hogy aztán majd minden egyes lapozásnál fennakadjon a karton valakinek a fején. De muszáj belebújni, mert ezek a képek behúznak, ha akarja az ember, ha nem.
|
|
Óz, a csodák csodája |
Galgóczi Móni |
2017.06.22. 23:45 |
Írta: Lyman Frank Baum, fordította: Beöthy Lydia, illusztrálta: Szegedi Katalin. General Pres, 2008., 164 oldal
Lyman Frank Baum (1856. május 15. – 1919. május 5.) legismertebb és egyben legsikeresebb regénye 1900-ban jelent meg először, és nyugodt szívvel ki merem jelenteni, hogy sikere azóta is töretlen. Az eltelt évtizedek alatt két (én legalábbis ennyit ismerek) magyar fordítása és számos feldolgozása is napvilágot látott. Még könyves verzióban is, hiszen létezik egy Maria Seidemann által rövidített és átdolgozott, Szabó Márta által fordított, illetve egy Hirata Shogo tollából született, Köteles Gyöngyi által fordított változat is. Sőt, ha jól tudom, Rusz Lívia jóvoltából 1966-ban képregény formában is megjelent.
Aztán ott vannak a filmre álmodott feldolgozások, melyeknek felsorolását – természetesen a teljesség igénye nélkül – kezdhetjük az 1939-es, Victor Fleming rendezésében, Judy Garland főszereplésével készült zenés filmmel; folytathatjuk az 1978-ban, Diana Ross és Michael Jackson főszereplésével, Sidney Lumet által rendezett The Wiz című zenés filmmel; az 1998-as Pesti mese: Óz, a nagy varázsló című 12 perces magyar rövidfilmmel (melyben a történet egy Rákóczi téren ücsörgő kislány meséje alapján elevenedik meg); és befejezhetjük a SciFi Channel 2007 decemberében bemutatott, Tin Man című sci-fi minisorozatával. Persze nem feledkezhetünk meg a számos élőszereplős és bábszínházi előadásról sem, ám ezek felsorolására semmi pénzért nem vállalkoznék.
|
|
Palkó és Lenka |
Szabó-Tasi Katalin |
2016.08.15. 22:10 |
Írta és illusztrálta: Szegedi Katalin. Csimota Kiadó, 2013., 32 oldal
 Concordia
Ajánlót írni Szegedi Katalin illusztrációiról, vagy azokról a könyveiről, melyekben szerzőként is jeleskedik – annak ellenére, hogy személye ismertségénél és munkássága elismertségénél fogva hihetetlenül egyszerűnek tűnhet – egyáltalán nem olyan könnyű feladat. Aki egy cseppet is érdeklődik a magyar gyermekirodalom és gyermekirodalmi illusztráció iránt, az óhatatlanul találkozik Szegedi Katalin munkáival, és nagy eséllyel szereti meg azokat.
A rajongótábor népes, magamat is tagnak tartom. Szegedi Katalin munkássága nem véletlenül és méltatandó módon megkerülhetetlen: évtizedes alkotói tevékenysége, markáns, meghatározó stílusa a gyermekkönyv-illusztráció fejlődési irányvonalának a művészi illusztráció irányába való eltolódását erősítette, amiért a mostani és most felnövekvő korosztály is csupa elismeréssel és hálával tartozik neki. Ezért is van nehéz helyzetben e sorok szerzője, amikor tudja, hogy írásában kritikai hangot is meg fog ütni.
|
|
Papírbabák |
Könyvmutatványosok |
2016.09.28. 19:42 |
Írta: Julia Donaldson, illusztrálta: Rebecca Cobb, fordította: Rét Viktória. Betűtészta Kiadó, 2015., 32 oldal
 Julia Donaldson számos gyerekkönyve eljutott már a magyar olvasókhoz – nem véletlenül. A gyermeki világot jól ismerő, vicces szövegek és szeretetteljes történetek méltán népszerűek számos országban.
A Betűtészta Kiadó jóvoltából nemrég Magyarországon megjelent Papírbabák című kötet újabb remekmű kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Sikerének titka elsősorban a hétköznapokba beleszőtt játékos szeretet, könnyed, szívhez szóló és megérintő felvonultatásában rejlik.
|
|
Pálcika, ha elindul |
Jeges-Varga Ferenc |
2016.07.05. 15:50 |
Írta: Darvasi László, illusztrálta: Koncz Tímes. Magvető Kiadó, 2012., 118 oldal
 Pálcikaönarcképek
Ha kíváncsi vagy arra, milyen az ember, kérj meg egy gyermeket, hogy rajzoljon egyet neked. Figyeld meg: a kislány vagy a kisfiú először nagy kobakot kerekít, majd a fejből egyenes vonalat húz, amely alul két irányba megtörik. Középen firkant még egy-egy végtagot, egyet jobbra, egyet balra. Kész is van az emberforma.
Darvasi László legújabb mesekönyvének hőse kétdimenziós figura, akinek emberi tulajdonságai vannak. Pálcika a maga egyszerűségében megmutatja, milyenek is vagyunk. A világra rácsodálkozók és szeretetre éhesek. De talán úgy még pontosabb a dolog, ha azt mondom, tiszta, ártatlan állapotunkban egy kicsit mi is pálcikák vagyunk. Később aztán az élet sűrűjében jól megvastagszunk, bemázolódunk. Tulajdonképpen Pálcika ezért is esszenciaember vagy inkább emberesszencia. Sokkal inkább rokon a legkisebbekkel, ne feledjük azonban, mi, felnőttek is kicsiből lettünk nagyok. Azonosuljunk hát nyugodt szívvel a pálcikaságunkkal.
|
|
Perle könyve |
Harmat Nóra |
2020.08.20. 04:10 |
 Írta: Timothée de Fombelle, fordította: Pacskovszky Zsolt. Móra Könyvkiadó, 2016., 248 oldal
 Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiatal király, aki rettegésben tartotta népét. Sértett, féltékeny szíve nem nyugodott, s egy napon száműzte királyöccsét. Véglegesen. Nem csak az országból, nem csak az egész birodalomból, az egész világból űzte ki. Kiebrudalta egy másik valóságba a fiút. Azt a másik valóságot akár a miénknek is mondhatnánk: van benne egy Párizs nevű város, annak egy utcájában egy cukrászműhely, abban egy férj és feleség, akik az idegen gyereket befogadják, szeretik. A huszadik század harmincas éveiben járunk.
Ezen korszak világába tanul bele a különös, múlt nélküli gyerek, ennek a társadalomnak nyelvét tanulja meg, és saját bőrén tapasztalja a gyötrelmeit, hogy Joshua Perle néven élni, harcolni, és főleg emlékezni tudjon benne. A rejtélyt, Joshua múltját, emlékezésének keserűvé minősült tárgyát sokkal később, a nyolcvanas évek derekán kezdi felgöngyölíteni egy fotográfus fiú.
Egy elbűvölő lány iránt fellobbant szerelem vezeti őt Joshua útjába, s annak felismeréséhez, hogy párhuzamos világokban létezünk.
|
|
Petya és Tulipán |
Bánáti Anna |
2016.08.05. 13:55 |
Írta: Harcos Bálint, illusztrálta: Éva Katinka Bognár. Pozsonyi Pagony, 2016., 128 oldal
Nyomozz te is Petyával és Tulipánnal!
Egy szép reggelen Petya éppen időben ér haza, hogy elkészítse a reggelit pajtásainak, azonban a hozzávalók sorra tűnnek el, amint félrenéz. Végére járva dolognak hősünk egy óriási bundás fenékbe ütközik, majd ismeretséget köt annak gazdájával is.
Tulipán, a fenék tulajdonosa egy háromszázötven kilós mackó, aki egy cirkuszból szökött meg, és maga se tudja, hogy miért, de épp Petyáék lakásának padlásán húzta meg magát az éjszakára…
Tulipán a plafonon át érkezett az idegen lakásba (mert egy ilyen padlás bizony nem bír el egy négymázsás medvét) ahol egy függöny mögött keresett búvóhelyet. Elpanaszolja, hogy azért szökött meg, mert a gondozók cudarul bántak az állatokkal, de vissza kell mennie kiszabadítani a barátait. Természetesen nem marad magára, de hát egy mentőexpedíciót nem lehet csak úgy hűbelebalázs módjára végrehajtani, pláne nem üres hassal, úgyhogy előbb megreggeliznek.
|
|
Pim és Pom kalamdjai - képes lapozók |
Hajdu Zsanett |
2016.09.11. 22:56 |
|
Írta: Fiep Westendorp, rajzolta: Mies Bouhuys. Pozsonyi Pagony, 2016., 36 oldal
 Van két cicus, egy fehér és egy fekete. A Kedves Hölgy a gazdijuk, remekül bánik velük szeret sütni, főzni. Csakhogy a Kedves Hölgynek van két unokahúgocskája: Saci és Timi. A kislányok pedig mindig a kellemesnél jobban szeretnék babusgatni a cicákat.
Ez az alaphelyzete Fiep Westendorp Pim és Pom sorozatának.
De mit is jelent valójában?
Milyen tudattalan dolgokat mozgat meg?
Milyen kiélhetetlen feszültségeket old fel a gyerekekben?
|
|
Pim és Pom: A nagy kaland |
Hintafa blog |
2016.09.11. 19:41 |
|
Írta és illusztrálta: Fiep Westendorp, fordította: Varga Orsolya. Pozsonyi Pagony, 2015., 64 oldal
Azonnal megakadt a szemem a könyv borítóján. Nemcsak azért, mert gyönyörű, izgalmas színe van, hanem mert első pillantásra is láttam, hogy az illusztrátor nem más, mint a hazájában - Hollandiában - méltán népszerű Fiep Westendorp.
A hölgy rajzait mi Annie M. G. Schmidt Titi könyveiből ismertük meg, de számtalan egyéb könyvet is illusztrált. Például Pim és Pom történetét, melyet szintén a Pagony adott ki, Varga Orsolya fordításában.
|
|
Pipó utazása |
Győri Hanna |
2016.09.12. 20:18 |
Írta és illusztrálta: Satoe Tone. Kisgombos, 2014., 32 oldal
 Képekkel a mindenségről
A Pipó utazása az elmúlt év egyik legnagyobb gyermekkönyves szenzációja volt. Szerzőjét, Satoe Tone-t a legrangosabb gyermekkönyves fesztivál, a Bolognai Nemzetközi Könyvvásár zsűrije 2013-ban fődíjjal jutalmazta.
A Pipó utazása első pillantásra inkább tűnik művészeti albumnak mint gyerekkönyvnek. Satoe Tone szándéka éppen ez volt, a képek nyelvén mesélni el történetét. Saját kötetéről így vallott szerzője egy interjúban:
„Az én műveim teljesen szabadok, lélegeznek, ragyognak, élnek.”
|
|
Pipp és Polli-sorozat |
Benyovszky Tóth Anita |
2016.08.16. 22:33 |
Írta és illusztrálta: Axel Scheffler. Pozsonyi Pagony, 2014-2015., 24 oldal/kötet
 Hurrá, megint kibékültünk!
Pipp és Polli közös játékai során rendszerint hatalmas és egyben kreatív káosz keletkezik, aminek hatása alól egyetlen család sem vonhatja ki magát. A nyuszi-egér tandem kalandjai nemcsak a kicsik beszédfejlődését, történetmesélői készségét alakítják a kívánt módon, de kihatnak a szülők mindennapi játékban tartására is.
Nyert ügyünk van, ha gyermekünk annyira szeret egy mesekönyvet, hogy maga emeli le a könyvespolcáról és cipeli oda hozzánk közös elmélyedésre. Az pedig egyenesen főnyeremény, ha a család legfiatalabb könyvhasználója már egyedül is szívesen lapozgatja a köteteket, mert egyrészt könnyű kézben tartania, másrészt olvasás nélkül is akad benne számára bőséggel böngészni való. Ha azonban valaki olyan könyveket tud megálmodni és megalkotni, amiket a gyerekek mindenféle erőltetés nélkül imádnak, a szülők pedig nem kapnak hidegrázást, ha ötvenedjére kell ugyanazt elolvasniuk, azon kívül, hogy óriási dolog, nem a szerencsével magyarázható.
|
|
Pötty könyv és Pötty játék |
Németh Eszter |
2016.10.06. 14:25 |
Írta és illusztrálta: Hervé Tullet, fordította: Ágoston Alexandra. Kreatív foglalkoztató. Vivandra
 
Meséljük tovább a sárga pötty és a fekete vonal történetét!
Pöttyös kalandok
(Pötty könyv)
Több fórumon is belebotlottam a Pötty könyv beharangozójába. De vagy nem figyeltem rendesen, vagy a csekélyke információmorzsák késztettek rá, hogy olyan elképzelésekkel vértezzem fel magam, aminek ugyan sok köze nincsen a könyvhöz, viszont nekem valamiféle kapaszkodót jelenthet.
|
|
Pukka és az évszakok |
Zólya Andrea Csilla |
2016.09.10. 18:48 |
Írta: Simon Réka Zsuzsanna, illusztrálta: Kovács Katalin. Koinónia, 2011., 108 oldal
 A Gombóchegyen innen
Nem csodálkozom azon, hogy a gyerekek, akik ismerik, meseolvasáskor gyakran kérik a Pukka-történeteket, mint ahogy azon sem, hogy lámpaoltáskor a könyvespolc helyett párnájuk alatt/mellett találnak helyet ennek a mesekönyvnek.
Simon Réka Zsuzsanna első önálló, Pukka és az évszakok című mesekönyve a Lombgyűrű erdő és Péter nagypapa kertjének lakóiról, manókról, virágokról, állatokról mesél csodákkal és meglepő fordulatokkal teli történeteket, melyek mégis tagadhatatlanul rólunk/nekünk szólnak.
A csoda e történetekben többször megtestesül, ami bizonyos értelemben Lázár Ervin meséinek hangulatát is megidézi. Valójában általuk a szerző a csoda fogalmának a mindennapjainkban való jelenlétét gondoltatja újra. És itt nem kell nagy ördöngösségre vagy elérhetetlen dolgokra gondolnunk, hiszen a szeretet, jóság, mosoly, megbocsátás, egymás másságának elfogadása, és ezek gyógyító, megújító ereje a csoda, amivel szembesítenek e meseszereplők.
|
|
Puszirablók |
Jeges-Varga Ferenc |
2016.08.18. 17:42 |
Írta: Vig Balázs, illusztrálta: Radnóti Blanka. Móra Könyvkiadó, 2014., 88 oldal
 Pusziológia
A halk cuppantás a kedvelt személy orcájára (gyerekkönyvről lévén szó, a többi csókképződménnyel most inkább ne foglalkozzunk) oly leheletfinom mozdulat, hogy elsőre talán fel sem fogjuk mennyi szeretet és mily sok pozitív energia szuszakolható bele. Sokan úgy vélik, a pusziosztás lányos dolog, azzal a fiúknak nem muszáj foglalkozniuk.
Egy bizonyos kor felett pedig egy legénynek már az is ciki, ha anya köszönésképpen csücsörítve az arca felé közelít (pláne közönség előtt). Apa számára pedig kifejezetten tilos az efféle. A legkisebb gyerekeknél szerencsére még uniszex divat a puszizás. Van, aki két kézzel szórja, a másik meg akkor sem ad belőle, ha könyörögnek neki, vagy a világ legcsúfabb dolgaival fenyegetik.
|
|
Rém a szobádban |
Szőcs Henriette |
2016.09.07. 01:07 |
Írta: Majoros Nóra, illusztrálta: Szabó Levente. Móra Könyvkiadó, 2014., 48 oldal
 A rémeink hozzánk tartoznak
A mese bemutatja a rémet, Hrrgrrhút magát.
Leírja a napirendjét, amit bármelyik gyermek ismer, hogy éjfélkor ébred, és magába szippantja a fényeket. Nóra mestere ezeknek a leírásoknak, a feszültség fokozásának, megfelelő adagolásának. Minden lap utolsó mondatában ott a csavar, valami különösen vicces, nevetséges mondat, ami mindent rettegést elűz. Hrrgrrhú undorodik a játéknyalogatástól, fanyalog a takaró ízétől, ezért rendel a sarki póktól egy görcspuncsot és egy rémes krémest.
A szörny felfesti a falra minden gyermek éjszakai rémálmát, az árnyképeket.
Az író azonban kifigurázza a festőt, nem lehet boldog, mivel véres cafrangokat festene, de csak fekete festéke van.
|
|
Rév Fülöp |
|
2020.08.18. 02:04 |
A Rév Fülöp-mesék nem a balatoni mondavilággal ismertetnek meg, nem abból építkeznek. Nem köthetőek szorosan a balatoni tájhoz, ugyanis játszódhatnának bárhol másutt is.
 Jeney Zoltán azonban szerelmes a Nagy Tóba, és imád játszani a nevekkel meg a nyelvvel. A Rév Fülöpben éppen ezért ember-szereplők (Ádánd, Diás, Gyenes, Csobánc, Vázsony, Akarattya), állatok (bézseny, sióf, monosz, a ló), növények (ederics), ételek (tördemic), foglalkozások (kajár, garabonc) veszik fel az ismerős földrajzi neveket.
De a legkézenfekvőbb példa a névjátékra maga a címszereplő figura, Rév Fülöp. Ez a tízéves forma gyerek iszonyúan szereti húzni a lóbőrt. Elsüthetnénk egy ágyút vagy bömböltethetnénk oroszlánkórust mellette, a füle botját sem mozdítaná. De mélységes mély az álmok kútja. (Bocsánat, Thomas Mann.) A valóságtól távoli szférákban olykor az is megtudható, ami máshonnan nem látható. Az édesanya icipici fia, felhagyva a sok heverészéssel és a megannyi tördemic, puszpáng meg lonc majszolásával, elindul hát világot látni. S ha már arra jár, mit ad isten, hős lovag válik belőle. Elsőre azért nem néznénk ki belőle, és az igazat megvallva ő sem fogadott volna magára nagy tétekben.
|
|
Rév Fülöp (1) Rév Flöp |
Kovács Tamás |
2020.08.18. 02:06 |
Írta: Jeney Zoltán, illusztrálta: Haránt Artúr, Fórizs Gergely. Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2012.,256 oldal
Nyelvtörő kalandok a Balaton körül
Ha én egy szántódpusztán heverésző palacsinta- (vagy éppen tördemic)faló gyerek lennék, és el akarnék képzelni magamak egy lovagi világot, hát, az valahogy úgy nézne ki, mint Jeney Zoltán Balatóniai lovagregénye. És sokszor voltam én is szántódpusztán heverésző palacsintafaló gyerek (tördemicem sajna nem volt), csak lovag nem akartam annyira lenni, de ezt azóta már erősen megbántam.
A Tó körüli Balatóniai Birodalomban a szörnyű kiliti-lázban szenvedő Csobánc király uralkodik. Csak egy virág gyógyíthatja meg, de az igen messze nő és csak a legderekabb lovagnak nyílik.
Ennek a virágnak a keresésére indul Rév Fülöp Ádánd lovag fegyverhordozójaként.
|
|
Rév Fülöp (2) Rév Fülöp Fajszföldön |
Szakács Eszter |
2020.08.18. 02:08 |
Írta: Jeney Zoltán, illusztrálta: Haránt Artúr, Fórizs Gergely. Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2013., 236 oldal
Egy pacifista lovagregény
Balatóniát elérte a változás szele, a könyvben kétszer is királyváltás zajlik, és egy hosszú, rendkívül ostoba viszály után végre béke honol Fajszföldön. Bár a Rév Fülöp második kötete szervesen nem illeszkedik az elsőhöz, a szereplők és Balatónia világának alaposabb ismeretéhez mindenképpen szükséges sorban olvasni a könyveket.
Az első részből hiányoltam az egyik szereplő, a fajszok ősi nemzetségéből származó báró Hegyeschtűy Vászoly, vagyis Vaszi részletesebb bemutatását. Hát most megkaptam. Rév Fülöp története Fajszföldön folytatódik, Balatónia új királya, Gyenes ugyanis odaküld egy delegációt, hogy keressék meg a fajsz uralkodót, aki egyik napról a másikra eltűnt a szobájából. Gyenes testvére, Diás Fülöppel az oldalán, a nyakukba akasztott udvari főjövendőmondóval elindulnak, hogy utánajárjanak a rejtélynek.
|
|
Rév Fülöp (3) Rév Fülöp és Nyár Lőrinc |
Baranyi Katalin |
2020.08.18. 02:10 |
Írta: Jeney Zoltán, illusztrálta: Haránt Artúr, Fórizs Gergely. Kolibri Gyerekkönyvkiadó Kft., 2014., 232 oldal
Balatóniában megint súlyosbodik a helyzet. Veszedelmesen apad a Tó (na, vajon melyik?): a vízmagasság már csak egy rőf – fél arasz… Rév Fülöpnek, a lovagregénynek, pontosabban az ebben a rendhagyó lovagregényben vitézkedő lovaglegénynek ismét neki kell indulnia a világnak, hogy kiderítse, mi légyen a megoldás. Hűséges paripája, a sáfránykoma Litéri sárkány elkíséri tűzön és vízen át, csak a tűzzel vannak időnként problémái.
Így jut el Fülöp Nagylapályba, ahol alkalma van megismerni egy lepedőbe (vagy löpödőbe) burkolt félmeztelen őrültet, aki nem más, mint Hatodik Hőbörödött, Nagylapály királya, aki megszólalván, csak ő-kkel beszél, itt és ott, s ha éppen kedve van…
És még csak a regény közepén járunk. Lesz itt még Nagy Kút, próbatétel, eredetmonda, lakoma és verselés, hogy azután a magyar és nemzetközi mesekódexeknek megfelelően minden boldog véget érjen.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
