Stian Hole gyerekkönyvében, a Garmann utcájában a kis szőke fiú végre felülkerekedik a szorongásain. Ez a díjnyertes norvég könyvsorozat második része. Garmann fejlődik, talán ez a legszembetűnőbb Stian Hole új könyvében. A maga különös illusztrációival a szerző rabul ejti az olvasót, természetesen leginkább a gyerekeket. A mi két éves kislányunknak este nem a Grimm- vagy a magyar népmesék kellenek, hanem Gajman. Valamiért a szőke kisfiú rövid, mondanivalóval inkább a felnőtteknek (vagy a nagyobb gyerekeknek) szolgáló történetei megragadták a fantáziáját, és már kívülről fújja az új Garmann-könyv szereplőit: az ikrek, Roy és a bélyeges. A Garmann utcájában kilépünk a gyereknek (is) oly sokat jelentő otthon biztonságából, és a kis szőke fiúnak rögtön a nyakába szakad a világ. Meg kell tanulja, hogy nem minden az, aminek látszik, hogy a rosszcsont szomszéd könnyedén ráviszi a helytelen útra. Míg az első részt a bizonytalanság, egyféle szorongás, a holnaptól való aggódás árnyalt érzései szőtték át (Garmann mindenkitől – anyától, apától, a nagynéniktől – azt kérdezte, hogy miért aggódik), addig a második részben sokkal inkább a kíváncsiság és a tudásszomj hajtja a kisfiút. A félelem azért megmaradt, mert ez a Garmann már csak ilyen: egy vékony, kicsit félénk, szőke fiú. A második kötetben a környéken királyként viselkedő negyedikes Roy és a Garmannék utcája végén lakó, bélyegesnek nevezett öreg bácsi a kis srác félelmének tárgya – bár a kis történet (és a nyár) végére Garmann megtanulja, hogy a bélyegestől nem kell félni, és hogy Roynak nincs hatalma fölötte, ha ő legyőzi a saját szorongásait. A végére Garmann és a bélyeges jó barátok lesznek, az öregúr egy sor érdekes dologra tanítja meg a szőke kisfiút (hogy például Kínában akkora gát épül, hogy el fog csúszni miatta a Föld súlypontja), és Garmannt ezt követően már nem a saját félelmei foglalkoztatják, hanem az a sok újdonság, amit a bélyegestől hallott, amikor délutánonként nála járt. A többszörösen díjazott Stian Hole könyve magyarul a Scolar Kiadónál jelent meg, igényes kivitelezében, kemény fedeles kiadásban. A történetet a szerző a rá jellemző kollázsokkal illusztrálta: nagy méretű, szép képek, amelyeket Photoshopban rakott össze. 2010-ben Norvégiában megjelent a harmadik Garmann-kötet is, a Garmanns hemmelighet (tükörfordításban: Garmann titka), amellyel a szerző Brage-díjat nyert. Vajon mi lehet Garmann titka?