1940 és 1960 között az összes vizsgált országban meghosszabbították vagy megrövidítették a kötelező iskolai oktatás idejét. A kutatók a befejezett tanítási évek számáról, a tízévesen a szülői házban rendelkezésre álló könyvek számáról, az alany származási helyéről, valamint a későbbi, munkával töltött évek jövedelméről gyűjtöttek adatokat. Egy plusz iskolai év átlagosan kilenc százalékos jövedelemnövekedést jelentett az egész karrier folyamán, viszont meglepte a kutatókat egy "mellékeredmény": ha tízévesen tíznél több könyv volt a szülői házban - a tankönyveket nem számolták bele -, akkor a gyerekek jövedelmi előnye felnőttként több mint duplájára nőtt. Nem befolyásolta az eredményt, hogy volt-e például folyó víz a szülői házban, de az sem, hogy 25, 50 vagy száz könyv állt a polcokon. Azt sem vizsgálták, hogy elolvasták-e azokat a könyveket, és arról sem számoltak be a kutatók, hogy a könyvek száma és a későbbi jövedelem között létezik-e oksági kapcsolat.  Kérdésesnek tartják, vajon az internet korában érvényes-e az összefüggés a könyvek száma és a jövő generációinak jövedelme között.