| 		
		 
 Gyémánt mesekönyv
  2020.05.12. 09:48 
	
		
			| 
				 
					3-9 éveseknek 
				
				
					  Benedek Elek legszebb meséi 
				
					Írta: Benedek Elek 
				
					Illusztrálta: Horváth Ildi 
				
					Kiadó: Scolar. 2019 
				
					Oldalszám: 160 
				
					A mesekönyvet úgy állítottuk össze, hogy családi olvasókönyvvé válhasson, azaz a legkisebb mesehallgatóktól íveljen át a mondák iránt is érdeklődő nagyobbacska gyerekekig, sőt akár felnőttekig.  
				
					Így együtt szerepel a könyvben a legkülönbözőbb mesetípusok:  
				
					- a kisebbeknek való állatmesék,  
				
					- a tündérmesék,  
				
					- a tréfás mesék, majd  
				
					- a mondavilágba bevezető történetek, pl. Az égig érő fa. 
				
					  
				
					A válogatás összességében 25 mesét tartalmaz – ez a szám is „mesei” most, hiszen a könyvet a Scolar Kiadó alapításának 25. évfordulójára tervezzük megjelentetni. 
			 | 
		 
	
 
	  
 
	
		
			| 
				 
					"Benedek Elek. Talán ennyi is elég lenne, de hát Benedek Elekből sosem elég. A párnázott borítójú Gyémánt mesekönyv tizennégy ismert-ismerős, de sosem megunt meséit olvasva, a Magyar népmesék című rajzfilmsorozat képi világát idéző, gusztán illusztrált könyvet lapozgatva még a gyerekkorom illatai is visszaköszöntek, nem pusztán maguk a történetek.  
				
					Babszem Jankó, Az égig érő fa, A kolozsvári bíró, A kis gömböc és a további huszonkét mesének mindenkinél ott a helye. Mert ezeket a meséket a gyerekeinknek és majd azok gyerekeinek is ismernie kell." 
				 
				
					Tartalomjegyzék 
				
					
						
							A nyulacska harangocskája  
						
							A kis gömböc  
						
							A mindent járó malmocska  
						
							A kóró és a kis madár  
						
							Ludas Matyi  
						
							A két borsökröcske  
						
							A gyémántkrajcár  
						
							Az aranyszőrű bárány  
						
							Három kívánság  
						
							A só  
						
							Többet ésszel, mint erővel!  
						
							Az okos leány  
						
							Babszem Jankó  
						
							A csillagszemű juhász  
						
							Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack  
						
							A tűzmadár  
						
							Az aranyhal  
						
							Mátyás király és az öreg szántóvető  
						
							A vasorrú bába  
						
							Üssed, üssed, botocskám!  
						
							A kolozsvári bíró  
						
							Világszép Ilonka  
						
							A vitéz szabólegény  
						
							A csodaszarvas  
						
							Az égig érő fa  
						
							Vége jó, minden jó  
						
							  
						
							
								Horváth Ildi: A népmesék tele vannak rejtvényekkel 
						 
						
							  
						
							  
						
							  
						
							
								Egy meseválogatás mindig rengeteg lehetőséget rejt egy illusztrátor számára, a Gyémánt mesekönyv esetében neked mi volt a fő vezérfonalad vagy koncepciód? 
							
								Ez a népmese-válogatás kivételes munka volt számomra, mert ilyen klasszikusnak számító meseanyagot még nem illusztráltam. Általában kortárs szerzőkkel dolgozom együtt, az illusztrálásra kapott szövegek mai témákról, élethelyzetekről szólnak, emiatt a gondolati háttér is sokkal konkrétabb, mint egy népmese esetében. A népmese egészen más világ. Tele van szimbólumokkal, rejtvényekkel, és nem tudom, más hogy van vele, de olvasáskor nekem fejtörést okoz, vajon mi mire is utalhat. Persze értelmezhetem szó szerint is a szöveget, de egy szimbólumrendszeren keresztül lefordítva egészen más értelmezéshez jutok. Szóval ezeknél a szövegeknél, magamhoz képest, máshogy dolgoztam. Több időt adtam magamnak a tervezéshez, és a fejem egy másik szegletét használtam, ha fogalmazhatok így. Az alapkoncepcióm az volt, hogy egy szép, klasszikus mesekönyv szülessen, de az én „szemüvegemen keresztül”. Munka közben nem siettem, beosztottam az erőimet. 
							
								Mesélj kicsit az alkotás folyamatáról! Milyen illusztrátor vagy: olyan, aki már olvasás közben vázlatokat készít, vagy inkább az a típus, aki már az olvasás befejeztével, kész tervekkel ül le az asztalához? Milyen technikával szeretsz dolgozni, és a Gyémánt mesekönyv rajzainál ezek közül mit alkalmaztál? 
							
								Szeretek friss fejjel leülni tervezni, így az első olvasásnál inkább csak átfutom a szöveget, feltérképezem, nem gondolkodom rajta később. Amikor már az illusztráláson van a sor, meséről mesére haladok, többször is alaposan átolvasva a meséket, és közben papírra ceruzával vázlatolok. Ebben a szakaszban a kiadóktól már egy előtördelt szöveget kérek üres képhelyekkel, amiket aztán munka közben variálok, úgyhogy a vázlatok már ezeknek megfelelően készülnek.  
							
								A ceruzavázlatok alapján később számítógépen folytatom a munkát. Általában a Photoshop programot használom, sok réteggel, textúrával dolgozok. Gyakorlatilag számítógépen „megfestem” a képeket. Az évek során ez a munkamódszer vált be a legjobban, igazodnom kellett a szűk határidőkhöz, és a felmerülő javításokra is ez volt a legpraktikusabb. A Gyémánt mesekönyvnél a képek kivitelezése is így ment. 
							
								  
							
								A válogatáskötetben olyan mesék szerepelnek, melyekről sokszor nem is tudjuk, hogy Benedek Elekhez köthetők, annyira beépültek már a köztudatba. Melyik volt ezek közül a személyes kedvenced? 
							
								Ehhez a kérdéshez elő is kaptam a könyvet, átpörgettem, mert így elsőre a könyvből a kedvenc képem ugrott be, de az ahhoz tartozó mesét nem választanám a kedvencek közé. Azért ez is elgondolkodtató, hogy a rajzolás, alkotás mennyire szabad utakat választ, az ember akarattal nem tudja a kedvenc meséjéhez a legjobb képet produkálni... Szóval visszakanyarodva az eredeti kérdéshez, azt hiszem A só című mese lesz a személyes kedvencem. Nagyon szép mese a szeretetről, szerelemről, elfogadásról.amely szintén a Scolar Kiadónál fog megjelenni, ennek az utolsó illusztrációit készítem. 
							
								Forrás: Könyves blog 
						 
					 
				 
			 | 
		 
	
 
	  
	  
	  
	  
 |