| 		
		 
  MESEREGÉNY 4-8: Minden egér szereti a sajtot
  2018.06.17. 12:34 
	
		
			
				
					
						
							 5+
							
								 Írta: Urbán Gyula 
							
								Kiadó: Ulpius-ház, 2011 
							
								Oldalszám: 112 
							
						 
					 
				 
				
					
						Téli hóesésben érkezik meg zörgő-csörömpölő verklijével Zakariás, a vándormuzsikus a mesebeli városkába, hogy felidézze lakóinak a régi szép időket, amikor még a világhírű Verkli-Fehéregér Színház tiszteletre méltó direktora volt.  
					
						Ám egy szomorú napon a színpad ragyogó csillagai, a fehéregér-pár és lányuk - korgó gyomrukra hallgatva - megszöktek Zakariástól, hogy beköltözzenek egy ínycsiklandó illatú sajtkészítő műhelybe.  
					
						A műhely addigi lakói, a szürke egerek közül való Márton papa és hitvese, Lidi mama azonban nem nézték jó szemmel a betolakodókat. Nem úgy fiuk, Soma, akit első látásra elbűvölt a bájos fehéregér-kislány, Fruzsina. 
					
						
							
								Vajon összeillik-e fehér és fekete, azaz fehér és szürke egér? Na és milyen a varázsegér, és mi köze lehet a Nagy Macska Mágushoz? És léteznek pepita egerek? 
							
								A mulatságos fordulatokban bővelkedő, kedves humorú és felettébb tanulságos mese végére mindenre fény derül. Még arra is, hogy miben hasonlít egymásra a világ összes egere. 
						 
					 
				 
			 | 
		 
	
 
	  
 
	
		
			
				
					  Zemen Annamária  
				
					A lényeg a sajt! 
				
					  
				
					
						Rómeó és Júlia alaptörténete ihlette a szerzőt, amikor a klasszikus témát gyermekek számára is érthető és élvezhető módon megírta. Történetének vezérmotívuma a gyűlölet és a szeretet szembeállítása; a kölcsönös vonzalmon alapuló párválasztás, szembeszállás az előítéletekkel és az ősi gyűlölködéssel, a szülői önkénnyel.  
					
						Családi mese lett a hatalmas romantikus történetből, hiszen nem csupán a gyermekek érdeklődésére és figyelmére tart számot, hanem a felnőtt olvasókéra is. Sok benne a kaland, a rejtély, az izgalom, a fordulat. Igaz, a gyerekek nyelvén szólít meg, mégis szereplője az egész család (apa, anya, gyerek), ami a gyerekek számára nagyon fontos. És természetesen nem marad el a „minden jó, ha a vége jó” befejezés sem. Mindez a gyermekirodalom jellemzője, ugyanakkor társadalomkritikai elemeket is hordoz magában, amelyekre mi, felnőtt olvasók asszociálhatunk. 
					
						Egyszerű, érthető a történet, bájos keretbe foglalva: Zakariással indul, a vándormuzsikussal, aki a Verkli-Fehéregér Színház volt igazgatója, ám sikerének befellegzett, mióta a fehér egér család elhagyta őt. A fehér egerek (a »Montague-k«) beköltöznek egy sajtkészítő műhelybe, ahol azonban már lakik egy egércsalád, Lidi mama, Márton papa és Fruzsina (a »Capuletek«). A szülők egyáltalán nem örülnek a betolakodóknak, és meglehetősen ellenzik a két egérgyerek barátságát. A Rómeóból Somává lett egérfiú és Júliából Fruzsinává avanzsált egérlány értetlenül veszik tudomásul a szülők gyűlölködését, nem találnak magyarázatot arra, miért kell valakit elutasítani, csak azért, mert más a színe, a külseje. 
				 
				
					Végső elkeseredésükben úgy döntenek, megkeresik az emeleten élő Nagy Macska Mágust, hogy segítséget kérjenek tőle. Soma fehér egérré szeretne változni, Fruzsina pedig szürkévé. A Nagy Macska Mágus teljesíti is a kívánságokat, de amikor megtörténik a csoda, rá kell jönniük, hogy mindez hiába volt. A megváltoztatott külső éppen ellenkező hatást vált ki. A helyzetet súlyosbítja, hogy a megváltoztatott külsejű gyerekektől a szülők is elfordulnak. (Itt visszhangzik a Rómeó és Júlia sztori, ahol Júliát ugyanígy tagadja meg az apja és anyja, de még dajkája sem tart ki mellette.) Jobb mindenkinek elfogadni a saját külsejét. 
				
					A Nagy Macska Mágus közreműködésével (akiről aztán kiderül, hogy maga is csak egy kisegér) a szülők végül belátják, hogy egyáltalán nem az a fontos, kinek milyen a színe, nem a különbség a lényeg, hanem a hasonlóság. Meg kell találni az összekötő elemet, a közös érdeklődést és vonást – ami ebben a konkrét esetben sikerül is. Mert rájöttek, a legfontosabb az, hogy „minden egér szereti a sajtot”. 
				
					A történet végén Zakariás verklijével újabb kalandok felé indul, de immár nem egyedül, hanem a szivárvány minden színében pompázó egerecskékkel. A csoda bekövetkezett, béke szállta meg a világot. 
				
					A könyv üzenete világos a gyermekek számára: ne a külsőségek alapján ítéljenek, ne a látszat nyomán alakítsák ki véleményüket. Fogadjuk el magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, és ne akarjunk mindenáron másnak látszani, mert úgy éppen saját magunkat tagadjuk meg A Görög Júlia színes, kifejező rajzaival illusztrált, újra kiadott mesekönyvnek ott van a helye gyermekeink könyvespolcán. 
				
					És néha a felnőttek (emberek) is újraolvashatnák, hogy több toleranciát érezzenek a másmilyen egerek/emberek iránt. 
				
					  
				
				
					rendezője és forgatókönyvírója: Urbán Gyula 
				
					 a zeneszerzője:  Gulyás László 
				
					műfaja: zenés kalandfilm 
				
					  
				
					A mulatságos fordulatokban bővelkedő, kedves humorú és felettébb tanulságos mese végére mindenre fény derül. Még arra is, hogy miben hasonlít egymásra a világ összes egere. 
			 | 
		 
	
 
	  
	  
	  
	  
 |