| MESEPEDAGÓGIA : Az első hazai múzeum, amelynek a mese áll a középpontjában |   
		
 Az első hazai múzeum, amelynek a mese áll a középpontjában
	
		
			| 
				
				 
					  
				
					Helmicz Katalin múzeumpedagógus kiemelte, hogy ezt nem tipikus kiállítási eszközökkel próbálják elérni, a gyerekek egy meseutat járhatnak be. Ezen a népmesei toposzok, szimbólumok megjelenítésével adják át az ismereteket. A Mesemúzeum kedden nyílik meg. 
				
					  
				
					Kelj át az Üveghegyen, teljesítsd a hét próbát, és megkapod a fele királyságot! – ezzel az útmutatással „feltarisznyázva” vághatnak neki a gyerekek a budai Vár aljában megnyílt Mesemúzeum interaktív kiállításának, amelyen a magyar tündérmesék világa elevenedik meg, a Döbrentei utca 15. szám alatt. 2012. október 2-tól látogatható Mesemúzeumban a gyerekek kreatív módon élhetik meg és játszhatják el a meséket, az őket kísérő felnőttek pedig bepillantást kaphatnak a meseirodalom kimeríthetetlen gazdagságába – mindehhez a szakmai hátteret a Petőfi Irodalmi Múzeum nyújtja.  
				
					  
				
					E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a most nyílt múzeum sokat tehet az olvasás és az irodalom elfogadtatása érdekében, s egyben utalt a múzeumpedagógia tapasztalatok fontosságára is. 
				
					A szakmai programot a múzeum részéről megálmodó Helmich Katalin röviden vázolta a múzeum működését. Az intézmény három, egymással szorosan összefüggő, egymást kiegészítő egységből áll. A fogadótér alkalmas gyerekelőadások megrendezésére, különféle produkciók bemutatására, és itt zajlanak majd a kreatív műhelyfoglalkozások is.     
			 | 
		 
	
 
	  
 
	Az új múzeum kialakításakor azt az alapkoncepciót követték, hogy annak minden szegletét betöltse a mese. Ez már a kapualjban elkezdődik, ahol a 250 éves, barokk épület történetével ismerkedhetnek meg a látogatók. Az udvaron a kút az „élet vizét" szimbolizálja, amellyel nem árt meglocsolni az „égig érő fát”.  
	  
	A Magyar tündérmese világa címet viselő állandó kiállítás termeiben a kis hősök találkozhatnak a tündérmesék állandó szereplőivel, átvághatnak a sűrű, sötét erdőn, az összes érzékszervüket megmozgató hét akadály leküzdése után pedig elnyerik jutalmukat: elfoglalhatják a királyi trónust.  
	  
	Létrehoztak egy-egy olvasó-, hallgató- és filmkészítő kuckót is, s a 21. századi gyerekek természetes igényeihez alkalmazkodva a kiállítóterekben szerephez jutnak az informatikai és vizául-technikai eszközök is. Az időszaki kiállítás a magyar mesegyűjtés első száz évét mutatja be. Már októbertől szerveznek író-olvasó találkozókat, színházi előadásokat, drámafoglalkozásokat, de akár születésnapra is kibérelhető a múzeum. 
	Az elsősorban a 3-12 éves gyerekeket megcélzó intézmény alapötlete Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőtől származik, nélküle ez a vállalkozás nem jöhetett volna létre. Az épülettől nem messze lakó költő álmodta ugyanis a helyszínre a magyar népmesének és a mesekultúrának szentelt intézményt. Közel Benedek Elek szobrához, ami szintén Kányádi kezdeményezőkészségének köszönhetően emlékeztet a magyar népmese nagy gyűjtőjére. Minden mesében kötelezően vannak jelen a kihívások, ez esetben nyilván az anyagiak jelentették a hétfejű sárkányt. 
	  
 |