|
Grimm-mesék: Hófehérke (1)
  A Hófehérkében olyan mostohával találkozunk, aki gyermekek nélkül kerül az új házasságba. A szép, de gonosz királyné féltékeny lesz Hófehérke szépségére és elüldözi a házból a kislányt.
 Bettelheim szerint a mese azt tanítja meg nekünk, hogy milyen súlyos következményei lehetnek akár a szülő, akár a gyermek narcismusának. Hófehérkének a saját narcismusa többször is majdnem a vesztét okozza, mert nem tud ellenállni, amikor az álruhás királyné olyan tárgyakat kínál neki, amelyek fokozzák szépségét.
Vannak szülők, akik megpróbálják felvenni a versenyt serdülő gyermekükkel: az apa megpróbál lépést tartani fia erejével, az anya igyekszik olyan fiatalosan öltözni, mint a lánya. A szülő és a gyermek közötti versengés elviselhetetlenné teszi az életet mind a szülő, mind a gyermek számára.
Ilyenkor a gyermek szabadságra vágyik, szeretne megszabadulni a szülőktől, ez az érzés viszont bűntudattal tölti el. Hogy megszabaduljon a bűntudattól, képzeletben megfordítja a helyzetet, mintha a szülő szeretne tőle megszabadulni. Ezért is van sok tündérmesében olyan helyzet, amikor a szülők elhagyják, elkergetik gyermekeiket.
|
|
Az anya és leánygyermeke közti kapcsolat konfliktusos volta, amely egyes analitikus szerzők szerint szükségszerű, a Hófehérke és a hét törpe című mesében jelenik meg.
 Hófehérke gonosz mostohája nem vállalja az anyaszerepet, csak saját szépségével törődik. A gonosz mostoha megrekedt az önimádat szintjén, nem is megy az emberek közé, mindössze varázstükrével társalog, s újra meg újra azt akarja hallani, hogy ő a legszebb. Mikor Hófehérke serdülővé válik, nem hagyja érvényesülni, féltékeny rá, sőt üldözni kezdi. Meg akarja öletni, de Hófehérke elmenekül, s találkozik a törpékkel, s velük készül az anyaszerepre, velük válik felnőtté.
Mostohája azonban ide is követi, és különböző tárgyakkal próbálja elkábítani, mérgezett fésűvel, mérgezett övvel, végül mérgezett almával. Hófehérke meghal. Ez azonban nem igazi halál, hiszen közben fejlődik. Fejlődése végén, Hófehérke a herceg oldalán, igazi felnőtt életet él.
A történetnek több tanulsága van:
-
Egyrészt, az, hogy bár a gonosz mostoha rosszat akart, és féltékenységével elűzte Hófehérkét, mégis ő indította el a fejlődés útjára. Az anya-leány konfliktusok, melyek különösen serdülőkorban erősödnek fel, valójában egy bizonyos szintig hasznosak, hiszen segítik a gyermek leválást. A gyermekét magához láncoló, önmagát tökéletesnek gondoló anya, megnehezíti a leválást, s így az nem egy izgalmas próbatétel lesz a lány számára, hanem összeomlást eredményez.
-
Ez a mese kiválóan példázza azt a jelenséget is, amikor valaki saját érzelmeit a másikra vetíti. A leánygyermek féltékeny anyjára, hiszen annak több kiváltsága és előjoga van, apja szeretetét is jobban élvezi, de ezt az érzést a másik félbe vetíti, azaz anyja féltékeny rá. A kisebbségi érzés így magasabbrendűségi érzéssé változott.
-
A mese azt is példázza, hogy hiába menekül valaki egy álomvilágba, a törpék házába, a törpék nem tudják megvédeni őt. Az ember nem szökhet el szüleivel kapcsolatos rossz érzései elől, saját belső konfliktusaival meg kell küzdenie. Csak saját lelki fejlődése révén juthat el oda, hogy saját harmonikus életet éljen. (Boldizsár Ildikó)
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
