| 
 2-4 éveseknek - Dackorszak meséi  2014.08.16. 15:59 
	
		
			| 
					Illusztrálta: Gévai Csilla 
					Kiadó: Ecovit Kiadó, 2010-2011 
					Oldalszám/kötet: 36 
					  
					A kicsikkel mindig csak a probléma van: az egyik hisztizik, másik nem eszik. És még szemtelenek, csúnyán is beszélnek, sokszor megfáznak télidőben. Ez a gyerekség bosszantó és imádnivaló egyszerre.  
					  
					Berg Judit Hisztimesék című könyvének folytatása, a Meseleves a rossz evők szüleinek segít megoldást találni.  
					A kötet meséi sorra bizonyítják, hogy sikerül is neki, hiszen türelemmel, szeretettel és humorral, több nézőpontot felsorakoztatva közelíti meg ezt a bosszantó problémakört. 
					A Felnőttmesék egyes élethelyzetekben adhatnak ötletet, biztatást a csemetéjükkel küzdő, tanácstalan szülőknek. De szolgálhatnak megnyugtatásul is azoknak, akik úgy hiszik, "csak" náluk nehéz a gyereknevelés.  |  
	 
	
		
			| 
					DACKORSZAK - Az ÉN-TUDAT KIALAKULÁSA 
					  
					 A kisgyerek 2-2,5 éves kora körül már megéli, hogy teljesen különálló lény az anyjától és külön akarattal is bír. Ezt az akarati tényezőt szeretné gyakorolni, ismételni, melynek megjelenése az „egyedül akarom” és a „nem-et” mondás sűrű egymásutánisága. A gyerek élvezi ezt az új, önálló létet, hogy ő is akarhat illetve képes csinálni dolgokat egyedül. Nehézség viszont abból adódik - és „hisztit”, dacot eredményez -, ha ez az akarat, önállóság nem tud kibontakozni, mert a szülők ellenállásába ütközik, vagy a gyerek képességei még nem teszik lehetővé a megkezdett tevékenység kivitelezését. 
					  
					Részlet a Hisztimesékből 
					Rendrakós mese 
					Hiába kéri anyu, hiába segít, Peti nem hajlandó rendet rakni. 
					-      Nem kellenek nekem ezek a játékok - toporzékol. 
					A játékok elszomorodnak, és elhatározzák, új otthont keresnek maguknak. Peti hamarosan egyedül marad az üres szobában, és nagyon egyedül érzi magát. 
					Most lesz? 
					Talán még nem késő, nem mentek túl messzire a játékai. 
					  
					A csupasz kislány   
					Kati egy nap elhatározza, hogy nem öltözik fel. Hiába hívják a barátai a boltba, biciklizni, végül a játszótérre, Kati nem hajlandó felvenni a ruháit. Csupaszon várja, vajon legközelebb miért csöngetnek be hozzá. De egy idő után senki sem jön már, a gyerekek vígan homokoznak odakint, és Kati egyre rosszabbul érzi magát otthon. 
					  |  
	  
	
		 
		  
	  |