|
2016-A nagy ugrás - Fin Spencer fintasztikus naplója
pagony.hu 2016.04.01. 21:15
8-12 éveseknek
Írta: Ciaran Murtagh
Illusztrálta: Tim Wessom
Kiadó: Pozsonyi Pagony Kft, 2016
Oldalszám: 212
Fin Spencer átlagos tizenkét éves srác. Rocksztár és kaszkadőr szeretne lenni. Egy szép napon biztosan híres lesz majd, egyelőre azonban még a lúzer haverjával, a hibbant tanáraival és az idegesítő kishúgával kell megküzdenie.
Aztán egy nap a birtokába kerül egy titokzatos napló, amivel mindent meg tud változtatni… SZÓ SZERINT. Ha valami nem úgy alakul, ahogy szerette volna, elég leírnia a naplójába, hogy mit szeretne másként, és másnapra megváltozik a múlt! A napló segítségével Fin mindenkivel elhiteti, hogy milyen csodálatos, szenzációs…
FINTASZTIKUS fiú is ő valójában. Ennél szuperebb dolog nem is történhetne senkivel, ugye? De akkor miért kész katasztrófa az élete még mindig?
Isten hozott a kiskamaszok világában! - Milán és Zsani ajánlója
|
Milánnak így tetszett a könyv:
"Néha az az érzésem, hogy álmomban is tudok hülyeségeket csinálni." Isten hozott a kiskamaszok világában! A nagy ugrást olvasva nem egyszer törtek rám durva flashbackek a saját kamaszkoromból: mintha egy aknamezőn jártam volna évekig, nem tudván, hogy mikor sértődik meg rám valaki, vagy mikor kapok büntit valami olyan apró dolog miatt, ami nekem fel sem tűnt...
De ha lett volna egy olyan naplóm, mint a főszereplő Fin Spencernek, akkor nem kaptam volna osztályfőnökit csak azért, mert az udvaron lévő virágágyásokból szedett sárgolyókkal igyekeztem barnára festeni a suli fehér falait, nagyjából öt méter távolságból. A tizenkét éves Finnek ugyanis megadatott az, amiről én csak álmodoztam: a sors, illetve egy fura öregasszony megajándékozta egy naplóval, aminek segítségével megváltoztathatja a közelmúlt kellemetlen eseményeit. Márpedig azokból akad bőven, Fin ugyanis csak a saját képzeletében fintasztikus. A valóságban egy ugyanolyan lúzer, mint nagyjából mindenki ebben a korban.
Nem tartja senki különösebben okosnak, erősnek, vagy jóképűnek. Van viszont egy kishúga, Ellie, akinek már a puszta léte is hihetetlenül égő Finre nézve, egy iskolai szerelme, aki Fin létezéséről sem tud, illetve egy legjobb barátja, aki szintén a lúzerek népes táborát gazdagítja. És persze van a suliban egy menő gyerek, aki halálra szívat mindenkit, aki lúzer. Fin köztük próbál meg átlavírozni a mindennapokon, miközben legfőbb vágya, hogy kaszkadőr mutatványával megnyerje az iskolai tehetségkutatót. Akkor majd mindenki észreveszi, hogy mekkora sztár is ő. És ekkor pottyan ölébe a napló, amivel megváltoztathat mindent, amit esetleg elszúr napközben.
 A nagy ugrás jó érzékkel tapint rá azokra a problémákra, amikkel egy átlag(osnak látszó, de valójában persze nagyon különleges) kamasznak nap mint nap meg kell küzdenie: plátói szerelem, problémás barátság, a menők menőzése, testvéri konfliktusok, hogy a szülők és tanárok teljességgel érthetetlen működési elvéről már ne is beszéljek. Különösen tetszett, hogy a főszereplő nem egydimenziós: Fin ugyan a szíve mélyén jó gyerek, de mindennapi játszmái során mindent bevet, hogy a saját érdekeit érvényesítse: sunyizik, kamuzik, köpönyeget forgat. Mégis neki szurkolunk, mert őszintén magunkba nézve... áhhh, úgyis értitek. Emellett ütnek a könyvben a poénok, ami Ciaran Murtagh író mellett Totth Benedek fordítónak is köszönhető.
Hogy is kezdtem a cikket? "Néha az az érzésem, hogy álmomban is tudok hülyeségeket csinálni." Néha az az érzésem, hogy még mindig nem kecmeregtem ki ebből a korból.
Ezt pedig már Zsani írta:
 Fin Spencer, könyvünk cseppet sem szerény, ám annál inkább ifjú kaszkadőr-rockszár hőse könnyen az érzéketlen Brad áldozatává válik a suliban. Akárcsak a legjobb barátja, Josh. Igaz, ami igaz, a fiúk, bár nagyon szeretnének menők és lazák lenni, inkább a kedves, érzékeny „lúzerek” táborát képviselik. Legalábbis Fin így látja saját magát és a barátját. Ám egy szép napon minden a feje tetejére áll. Fin elkíséri a kishúgát, Ellie-t a vidámparkba, ahol egy nagyon fura jósasszonytól kap egy naplót. Persze ő egyből a kukába akarja hajítani, mert a naplóírás elég lúzer dolog, de annyira maga alatt van, hogy hazaviszi, és lefekvés előtt beleír ezt-azt. Ezzel pedig kezdetét veszi Fintasztikus Fin Spencer eszméletlen ámokfutása a hírnévért, az önelfogadásért, a legszebb lány figyelméért, a sulis tehetségkutató verseny nyereményéért és a barátságért.
Szóval ki is ez a Fin Spencer?
Egyfelől Fin egy átlagos srác a suliból, másfelől tényleg szuper fiú, tele ötletekkel.
 Kaszkadőr szeretne lenni, és hajlandó mindent megtenni azért, hogy mások elismerését bezsebelje. De sajnos rá kell döbbennie, hogy még egy varázsnapló segítségével sem képes mindenkinek a kedvére tennie. Ha a nagyijának verset ír a szülinapjára, amit lehoz a helyi lap a Gyerekszáj rovatban, az lehet, hogy a családját óriási büszkeséggel tölti el, de a suliban elég ciki helyzet. Ha viszont a legmenőbb Brad ihletésére mást nem csinál, mint eszméletlen humorával tönkreteszi a tanórákat, akkor az anyukája nem lesz boldog, és kirója rá a büntetéseket. A megfelelő irányba Fint igazából a kiszemelt lány, Claudia tereli, aki mindig érzi, hol van a határ. Persze nincsenek jóban, alig dumálnak, mégis Fin ámokfutását egy idő után Claudia reakciói kezdik a megfelelő mederbe terelni...
Szuper vicces könyv ez, ami minden kisiskolást, sőt minden jó humorú embert magával ragad. A kifinomult helyzetkomikumokat, nyelvi poénokat csak úgy sorjázza ránk a szöveg, miközben azért nagyon lehet izgulni Finért. Fergeteges dramaturgiával van megírva, ami beszippant minden kezdő olvasót. A laza, nagy betűs szedés pedig minden kisiskolás számára meghozza a sikerélményt. Az már hab a tortán, hogy a izgalmakat Fin a naplójában vicces illusztrációkkal tűzdeli, így szarkasztikus karikatúrák kedvelőit is megörvendezteti Fintasztkus Fin Spencer.
 Mindenkinek ajánlom, aki:
- szeret nevetni,
- szereti a varázslatokat,
- van egy (olykor )idegesítő kishúga,
- úgy érzi, nem elég menő,
- volt már szerelmes az osztálytársába.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
