| 		
		 
 A bűvös puska - Népmesék romákról
  2016.05.30. 20:31 
	
		
			
				9-12 éveseknek
				
					  Gyűjtötte és fordította:  Frankovics György 
				
					Illusztrálta: Herbszt László 
				
					Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2015 
				
					Oldalszám: 198
					
						Frankovics György, magyarországi horvát etnográfus, író, tudós, publicista legújabb gyűjteménye a roma mese- és mondavilágba vezet bennünket. 
					
						Ez a meseválogatás éppen olyan sokszínű, mint maga a cigány kultúra: eredetmonda, vámpírtörténet, tréfás mese és fordulatokban gazdag, egzotikus népmese egyaránt található benne. A történetek hősei többnyire nagy szegénységben élő romák, akik kalandjaik során a legkülönfélébb alakokkal találkoznak: keménykötésű sárkánnyal, szaunában melegedő ördöggel, kacér pávalánnyal, vámpírasszonnyal, huncut pappal vagy éppen a Halál komával. 
					
						A hiánypótló kötet három részre tagolódik. 
				 
			 | 
		 
	
 
	  
 
	
		
			
				
					- 
						Az elsőben Frankovics György néprajzkutató saját gyűjtését olvashatjuk: Dráva menti beás cigány népmeséket, elsősorban tréfás meséket és világteremtő eredetmonda-részleteket.
 
					- 
						Tőlük markánsan eltérnek a balkáni cigány mesék, melyek a kötet harmadik részében kaptak helyet, és a sémi népek mesekincse, szellemi öröksége, indiai motívumok és ószövetségi jelenetek köszönnek vissza bennük. Ezek horvátországi, szerbiai és bosznia-hercegovinai mesék fordításai.
 
					- 
						A kettő között a cigányokról szóló – szintén személyes gyűjtésből származó – Dráva menti horvát népmesék találhatóak. Az itt megjelenő hősök furfangosak, leleményesek, ám sokszor negatív figurák.
 
				 
				
					A mesék sokszínűségéről és jellegzetességeiről a gyűjtő, Frankovics György utószavából idézünk: 
				
					  
				
					
						"Mesekötetünket gyermekeknek szánjuk, ama szándéktól vezérelve, hogy megismertessük velük a cigány népmesék és mondák fantasztikus, irracionális világát. 
					
						  
					
						A mesék gazdagítják a befogadók életét, új ismereteket közölnek, fejlesztik a gyermekek verbális képességeit, színesítve és gazdagítva képzeletüket. Elmondhatjuk, hogy mesékre szomjazók, a hősökkel azonosulni vágyók mindig is léteztek – a mese a régmúlt századok során a felnőttek világához tartozott, ők meséltek egymásnak, és csak az idő múlásával vált gyermekeknek szóló olvasmánnyá, többnyire stilizált formában. 
					
						  
					
					
						  
					
						A mesék mitikus hátterében megbújik a morális üzenet, az évszázadokon keresztül kialakult normák gyakorlata és az aszerinti élet. A ma embere velük és általuk kaphat útmutatást. Fontosnak tartjuk, hogy a meséket hallgatók már gyermekfejjel emberi értékeket, magatartási, erkölcsi normákat ismerjenek meg. [...]      
					
						  
					
						A roma mesékben másként nyilvánulnak meg bizonyos dolgok, érthető módon a roma sajátosságoknak megfelelően, ők ugyanis a fáraó népének, azaz katonái leszármazottainak tekintik magukat, akik kiúsznak a felettük összecsapó hullámokból. Eredetmondáik színesek, többrétegűek.  
					
						  
					
					
						  
					
						A roma mesék világát tovább színesíti a roma életszemlélet, életszeretet, foglakozásaik, pl. medvetáncoltatás, hegedülés, zenélés és a tánc, nem különben a pipázás. Meséikben megjelenik a becsapott, ostoba ördög, illetve az együgyű óriás, amelyek ismertek az európai népek meséiben, vélhetően a világ népmesei örökségéből sem hiányoznak. Kimutatható a halált okozó csont motívuma, az ősök kardját tokjából egyedül kihúzni képes főhős alakja, valamint a menedékjog kérdése és megadása, azaz az idegenek befogadása, a szállásnyújtás szokása.  
					
						  
					
						A magyar és horvát népmesék cigány alakja ambivalens, általában pozitív, nem ritkán azonban negatív tulajdonságokkal van felruházva, pl. az ostoba ördög mesetípusban mindig túljár az ördög és öreganyja eszén. Emellett a tréfás, rövidebb mesékben a papot is becsapja, ámde a furfangos katona túljár az eszén, a roma kovács megbünteti feleségét, és annak szeretőjét.” 
					
						  
					
						A népmeséket és a mondákat Frankovics György és Tihomir R. Đordević gyűjtése alapján Frankovics György fordította. 
					
						  
					
						
							Tartalom 
						
							DRÁVA MENTI CIGÁNY NÉPMESÉK 
						
							Az isten és a béka 5 
							Mikor van földrengés? 6 
							A fukar kenyérsütő asszony 6 
							Kiből lett a teknősbéka? 9 
							A fiú és a rossz lánytestvér 10 
							A kilenc pávalány és az aranyalmafa 19 
							A faruhás lány 29 
							A szolgálólány és a királyfi 33 
							A cigány és a Halál koma 39 
							Szorgossá vált világ lustája 42 
							Szélkomák 46 
							Mindenki saját bőrén tanul 48 
							Miért jutott akasztófára a három testvér? 50 
							A négy testvér 51 
							A kis kígyó ajándéka 56 
							Hogyan talált magának feleséget Jancsi? 59 
							A banya és a Halál 63 
							Mitől kövér, illetve sovány az ördög? 64 
							Okos Kata 65 
							Péró cigány és a pap 69 
							„Isteni igazság" 71 
							Az igazat mondó lóbőr 72 
							A pap és a cigány 78 
							A cigány kovács felesége latinul tanul 83 
							Az atyai örökség 85 
						
							CIGÁNYOKRÓL SZÓLÓ DRÁVA MENTI 
						
							HORVÁT NÉPMESÉK 
						
							A tojásból teremtett lány 86 
							Hogyan szedte rá az ördögöt a cigány? 91 
							Kit illet meg a nyúl? 95 
						
							BALKÁNI CIGÁNY MESÉK ÉS MONDÁK 
						
							Az Isten megteremtette az embert 98 
							A cigányokká vált aranymadarak 100 
							Az ember életének évszázadai 101 
							Az Isten és a cigány császár háborúja 101 
							Miért föld nélküliek a romák? 102 
							Mar Amengo Dep, a romák uralkodója 104 
							Csen és Gan 104 
							A roma császár, Peng aranykocsija 106 
							Firaun, a cigány császár 109 
							Miért ünneplik a romák Vaszilicát? 110 
							A cigány kovács négy szege 112 
							Szent Péter a romáknak szánta a hegedűt 113 
							A bűvös puska 114 
							Hogyan csapta be a roma az ördögöt? 120 
							A nap és a hold titka 124 
							Az öregember és az ördög 128 
							A három ravasz testvér 134 
							Anyai könnyek 138 
							Roma, a varázsló 140 
							A szenvedést és a szomorúságot megtapasztaló roma 142 
							Roma a mennyországban és a pokolban 149 
							Hogyan járt túl a roma az óriás eszén? 158 
							Legenda a hegedűről 165 
							A gazdag ember és a roma I66 
							A szegény ember meg a lánya 170 
							Bibija Tetkica legendája 175 
							A legény és fogadott testvére, a vámpír 177 
							A vámpír és felesége 180 
							BabaAta, a vámpírasszony 182 
							Legenda a lurikról 185 
							A cigány császár, Peng, meg a Jóisten 186 
							Milyen is volt Peng császár meg annak lova? 188 
							A cigány császár, Peng a túlvilágon 189 
						
							UTÓSZÓ 193 
							SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATA 201  
					 
				 
				
					  
			 | 
		 
	
 
	  
	  
	  
	  
 |