Egy angyalföldi tízemeletesben például Jankó, az óriás lakik, aki barátságba keveredik az újonnan beköltöző csillagásszal, és együtt kémlelik az eget - mígnem egy nap Jankó megpillant a távcsőben egy meseszép óbudai óriáslányt, a maga háromszáz ragyogó ablakszemével. Innentől az óriás sóhajtozik, a lift elromlik, csőtörés és egyéb anomáliák keserítik a lakók életét.   Nem áruljuk el, hogyan egyesül végül a két torony, de annyit mondhatunk, hogy ez és a többi történet is felettébb fordulatos és humoros, Gimesi - civilben a Bábszínház dramaturgja - biztos kézzel gabalyítja a cselekmény fonalát. Mindegyik mese középpontjában a szerelem áll, de nem ám úgy, ahogy megszoktuk (meglátta, megszerette, ásó, kapa): van itt tündér és ember közti határátlépés, mogorva némber és zsémbes postás váratlan románca, a címadó mesében pedig az 532 éves Csomótündér, akinek feladata, hogy a szerelmesek cipőjét egy életre összekösse, de egy hiba folytán rossz cipőket bogoz össze.   Végül minden mese boldog véget ér, mégsem csöpög a cukorsziruptól: szépen, a hét éven felüliek számára átélhető módon szól a boldogsághoz vezető kacskaringós útról, válásról, a szerelemmel együtt járó lemondásról és a halálról is. Mindezt finom humorral árnyalják Gyöngyösi Adrienn - többek közt Seprűsrác, Pipogya és Rakoncátlan Rozi megalkotója - festményei. Kár, hogy csak öt mese fért a kötetbe. Gimesi Dóra Csomótündér című mesekönyvében a hétköznapi, budapesti helyszínek - a Margitsziget, a Klauzál tér és a Stefánia - tele vannak varázslattal.   Forrás: pagony.hu