A véres események után a lány kedves Rolandjához rohan, és együtt menekülnek az őket üldöző mostoha elől. A mágikus menekülés nagyon szép jelenetei következnek: Utána a lány tüskebokor közepén lesz virág, Roland pedig hegedűs, s amikor hegedűjével rázendít, a mostohát halálos táncba taszítja. Tánc közben a tüskebokor tövisei leszaggatják róla a ruhát, és a tüskék véres-sebesre szurkálják a boszorkány testét. Amikor sikerül a gonosz asszonytól megszabadulniuk, a mesétől megszokott módon egy mindent lezáró lakodalommal véget is érhetne a történet, de nem így lesz: Roland hazaindul az apjához, hogy "szétkürtöltesse az esküvőt", a lány pedig vörös kősziklává változik, "hogy senki ne ismerhesse fel", amíg kedvese vissza nem tér hozzá. A folytatásban aztán kiderül, hogy miért Kedves Roland a mese címe. "Roland, mikor hazaért, egy másik lány hálójába került, ki addig-addig mesterkedett, míglen Roland megfeledkezett a leányról. Szegény leány állt, állt nagysokáig, de hogy csak nem jött meg kedvese, elbúsult, virággá változott, és azt gondolta magában: Majd csak erre jön valaki, és eltapos." Egy pásztor leszakítja, hazaviszi, ládikóba teszi, majd amikor egyre több csodálatos dolog történik a házában, egy javasasszony útmutatása alapján leleplezi az éjszakánként lánnyá visszaváltozó, a kunyhót kitakarító és finom ebédeket főző "virágot". Hiába kéri azonban feleségül a lányt, a mese még ezen a ponton sem javasol megoldást, hiszen tartania kell magát a címhez: az pedig Kedves Rolandról szól, aki közben újabb esküvőre készül, immár csábítójával. Kihirdetik a lakodalmat, ahová minden leánynak el kell mennie, hogy énekeljen az ifjú pár tiszteletére. A virágból lett leány nem akar elmenni, de a többiek magukkal viszik. Azonban "ahányszor reá került a sor, hogy énekeljen, hátralépett, míglen már csak ő maradt - akkor nem volt mit tennie", énekelni kezdett. Hangjának hallatán Kedves Roland felismeri őt, mint igazi jegyesét. A mese szerint: "Amit elfeledett, és ami kiveszett az emlékezetéből, az most hirtelen mind visszatért szívébe." Nem a szerelméhez hű leány története tehát ez a mese, hanem Kedves Rolandé, azé a férfié, aki a nők hálójába kerülve nem ura többé akaratának és emlékezetének, elfelejti ígéreteit és saját szándékait. Üzenete E mese szerint a Kedves Rolandok számára nem az a megoldás, ha az elfelejtett leányok eltaposott virágként a megsemmisülést választják vagy más férfihoz mennek feleségül, netán a háttérben maradnak - ez a könnyebb út lenne a férfiak számára. A férfiaknak is meg kell tanulniuk a szívükkel "hallani", és különbséget tenni az igazi és a hamis mátka között. (Boldizsár Ildikó)   Piroska és a farkas>