Bodó Béla kedvelt gyermekregényeinek hőse, Brumi, a kismedve a téli szünetben titokzatos, névtelen levelet kap, amely egy bizonyos, éléskamrában történt szörnyűségre figyelmezteti. Brumi összehívja barátait: Dagit, akinek mindig az evésen jár az esze, Panasz Mukit, aki nevével ellentétben már régóta rendes Muki, hiszen nem nyafog már mindig, valamint Jócsontot, aki hosszú időn át Rosszcsont volt, de a történet idején már rendes kis medvebocs. A kis csapat tagjai elhatározzák, hogy fényt derítenek a titokra. A Brumi által kezdeményezett nyomozás sok kalanddal, tréfával, játékkal és némi veszekedéssel és természetesen nem kevés izgalommal is jár. Már-már holtpontra jut a nyomozás, amikor váratlan fordulat következik be: Jócsont bevallja, hogy ő írta a névtelen levelet, a szörnyűség pedig az, hogy eltörött a kamrában a polc és tíz üveg méz törött össze. A macik persze sajnálták az odaveszett finomságot, de azért annyira nem, hogy megharagudjanak barátjukra, Jócsontra.