| 
 Misu (1) Misu, a kisnyuszi - Nyúlfarknyi mesék  2017.11.18. 17:56 
	
		
			| 
					
						2-5 éveseknek 
						 Írta és illusztrálta: Rotraut Susanne Berner 
						Fordította: Győri Hanna 
						Kiadó: Pozsonyi Pagony Kft, 2015Oldalszám: 64
 
						  
					Misu, a főszereplő kisnyuszi ügyes-bajos dolgai eleve-nednek meg ezekben a nyúlfarknyi mesékben - csupa olyan dolog, ami minden kisgyerekkel megesik. Nincs kedve oviba menni, fogat mosni, öltözködni, annál inkább van kedve szülinapot ünnepelni (a negyediket, az ötödiket és a hatodikat, egy héten belül), cirkuszba menni vagy karácsonyozni - nyár közepén. 
					  
					Rotraut Susanne Berner nevét a Böngésző-sorozatból ismerhetjük: ezúttal nemcsak rajzolóként, de meseíróként is bemutatkozik. A Misu, a kisnyuszi rövid, egy oldalas kis meséi segítenek a legkisebbeknek és szüleiknek feldolgozni a mindennapi problémáikat. 
					
						
							
								  
								A Misu rövid, egy oldalas kis meséi segítenek a legkisebbeknek és szüleiknek feldolgozni a mindennapi problémáikat. |  
	 
	
		
			
				| 
						Misu, a kisnyuszi történetei azt az időszakot, amikor a kisbabából kisemberke lett, aki elkezdett beszélni, és felfedezni a világot. Kérdezett, véleményezett, rácsodálkozott, megilletődött, örült és szomorkodott, és be nem állt a szája. Imádnivaló időszak volt ez. 
 
						Misu boldog nyúlgyerek, szerető családban, szimbiózisban élve a szüleivel. Életének apró-cseprő történései az élet legszebb pillanatait idézik.  
						  
						  
						  
						  
						  
						
							Rosszkedvű reggel 
							  
							
								– Ma reggel rossz kedvem van – mondta Misu az anyukájának, amikor felébredt. 
								– Nekem is! – vágta rá anya, és odaült Misu mellé az ágy szélére. 
								– Csússz kicsit beljebb! 
								Misu odébb húzódott, és anya befeküdt mellé az ágyba. Ott volt velük Pingvin, Mackó és Kutyus is. Aztán mind az öten a fejükre húzták a takarót. Jó meleg volt alatta és sötét. 
								– Egy ijesztő kutyáról álmodtam! – mesélte Misu. 
								– Én is – mondta anya. 
								– Az enyém meg akart harapni! – folytatta Misu. 
								– Az enyém pedig meg akarta enni a reggelimet! – tódította anya. 
								– Ráadásul a popsimon – panaszkodott Misu. 
								– Ráadásul répamüzli volt kakaóval – sóhajtott anya. 
								– Répamüzli kakaóval? – kiáltott fel Misu, a hóna alá kapta Mackót, és vidáman kiugrott az ágyból. 
								 
								  Unalom 
								– Annyira unatkozom! – nyafogta Misu anyának. – Mit játsszak? 
								– Játsszunk unatkozós játékot! – javasolta anya. 
								– Unatkozós játékot? – kérdezte csodálkozva Misu. 
								– Az unatkozós játék közben nem szabad beszélni. Leül az ember a kedvenc helyére, és behunyja a szemét. Aztán arra gondol, amit a legjobban szeret a világon – magyarázta anya. 
								– Hm – mormogta Misu, és leült apa piros párnás foteljébe. 
								Anya a zöld fotelbe ült. Misu hunyorgott egy kicsit, aztán mindketten szorosan lehunyták a szemüket. Először a játékvonatra gondolt, aztán a plüssállataira és a szép, új rajzfüzetére, a vastag viaszkrétáira, amiknek olyan jó szaga van. Kinyitotta a szemét, és berohant a gyerekszobába. A nagy rajztömbbe rajzolt először egy pingvines mozdonyt, aztán egy játékmacit és egy kutyát. Anya is rajzolt egy képet. 
								– De hát ezen én is rajta vagyok! – kiáltott fel Misu. 
								– Hát persze – mosolygott anya. – Kitalálhatod, miért! 
						  |    
		  
	  |