| 
 Mia és a macskamedve - sorozat  2018.03.06. 12:59 
	
		
			| 
					Írta: Udo Weigelt 
					Illusztrálta: Joelle Tourlonias 
					Fordította: Nánási Yvett 
					Kiadó: Manó Könyvek 
					  
					Az első köteteben megismerhetjük a magányos Miát, és az egyik dobozban talált macskamedvét, akik között szoros barátság alakul ki. 
					A második mesében az egyedül maradt kislány és Carlo, a macskamedve kipróbálják a repülést, új kalandokat keresve... 
					  |  
	 
	
		
			| 
					
						1. Mia és a macskamedve 
						
							 Kiadás éve: 2017 Oldalszám: 72
 
							Mia még soha nem volt ennyire magányos. Annyira jó lenne, ha lenne egy barátja! De nicsak! Mintha az egyik költözős doboz megmozdult volna! Óvatosan kiveszi a dobozból a gumicukros üvegedényt. Az edényben valami szőrös és puha dolog lapul.  
							- Carlo vagyok. Carlo, a macskamedve - mutatkozik be a vicces, gyűrűs farkú kis állat. 
							Mia rögtön tudja, hogy megtalálta az új barátját. Carlo azonban nem lelkesedik annyira a kislányért, aki csak úgy beköltözött a házába, anélkül, hogy előbb engedélyt kért volna tőle. 
						  
						 
						A költözés sok gyerekben kelthet szorongást és frusztrációt, mert az addigi komfortzónájuk egyik napról a másikra megszűnik. Helyette új, ismeretlen terek, hangok, illatok veszik körül, melyek sokáig nem egyeztethetőek össze az otthon fogalmával. 
 
  A könyvben szereplő főhős, Mia új helyre költözik és nagyon magányos. Plüssmacija, Nyuszkó is valamelyik doboz alján hever még, nélküle elaludni sem könnyű. Egy nap azonban fura kis lény bukkan fel a házban, egy macskamedve. Aranyosi, puhaszőrű kisállat, imádja a gumicukrot, bár kissé goromba. Kijelenti, hogy márpedig ez a ház az ő otthona, senkinek sincs joga elvenni tőle. Mia ennek ellenére rögtön szívébe zárja és mindent megtesz, hogy újdonsült barátja jól érezze magát. 
						A macskamedve viszonzásul mesélni kezd és egyre közelebb engedi magához a kislányt. 
						  
						2. Mia és a macskamedve mesés kalandjai 
						  
							Kiadás éve: 2018 
							Oldalszám: 72 
							  
							Mia nagyon izgatott. Most először maradhat otthon egyedül. De mihez kezdjen magával, amíg Mama nincs otthon?  
							Kész szerencse, hogy Carlo nagyon tapasztalt, és még egy különleges képessége is van: rá tudja bírni Mia kis szőnyegét, hogy repüljön. Rögtön ki is próbálják a szőnyegen utazást.  
							Mikor aztán Mia anyukája csak nem jön haza, Carlo úgy dönt, hogy legjobb, ha gyorsan utánanéznek, merre jár.  
							Miával elrepülnek a város felé...  
							Vajon sikerül megtalálniuk Mamát? 
							  
							
							 Hintafa blog 
							  
							A két jóbarát egyedül marad otthon, míg Mama bevásárol. Mivel nem szeretnének semmi butaságot csinálni, ráveszik a gyerekszobai ágyelőt, hogy repülési tudományát csillogtassa meg és segítsen felfedezni a lakást, konkrétabban a konyhai kekszes dobozt. Az eleinte nyakaskodó textília végül kötélnek áll és együtt még a városba is kimerészkednek, hogy Mama körmére nézzenek. Visszafelé csak néhány galibába kerülnek, de Mia okos kislány, aki gyorsan feltalálja magát. 
							  
							  
							A második részben két mese fonódik össze. Az első a repülőszőnyeges kaland, a második pedig Carlo esti meséje. Az első kötet után azt hittem nem nagyon lehet már aranyosabbat kitalálni, de azt hiszem, hogy a folytatás még cukibbra sikerült. Biztosat persze csak a harmadik rész után tudnék mondani. 
							 
							A legjobb értelemben véve gyerekes történet. A két pisze orrú, kerek pofijú jóbarát ártatlan kis kalandjai az álmodozás és a fantázia határán mozognak. És ehhez nem kell sem gügyögnie, sem szirupot csepegtetnie. Weigelt jól alakította ki a karaktereket. Carlo néha pökhendi, gyakran házsártos, és alkalomadtán hencegő macskamedve hóbortjai Mia kedves szelídségével párosulnak. Kettejük jelleme közötti különbözőségekből fakad a történet bája. 
							 
							Nagyon szeretem Tuorlonias harmonikus képeit. Lekerekített formáival és megnyugtató színeivel egy biztonságos világot tár elénk. Rajzainak sárgás színárnyalata a napfény boldogságát idézi, tetézve ezt az olvasólámpák fényének megnyugtató bizonyosságával. A macskamedve és a kislány barátsága a plüssállatok gyermeki képzeletben megelevenedő varázslatos lehetőségeiről tanúskodik. Ezért is nagyon szerencsés Weigelt témaválasztása, mert melyik gyerekszobában ne lenne egy-két plüss, akikkel végtelen mennyiségű fantáziajátékot lehet kitalálni, vagy Mia és Carlo barátságának mintájára továbbálmodni a mesét? A kivitelezés is igazán tetszetős. Egyszerű, könnyen érthető és követhető mondatai kedves és aranyosan okos tartalmat hordoznak. Minden szempontból szerethető, óvodás korúaknak ideális miliő. (A fordítás Nánási Yvette figyelmes munkája.) 
							 
							A mese záró mondataiban Carlo kiszól az olvasóhoz, felvillantva a lehetőséget, hogy meséket nemcsak Mia és macskamedvéje barátságáról lehet szőni, hanem bárki másról. Tálcán nyújtva a lehetőséget az olvasó számára, hogy saját különleges plüssbarátjával tovább álmodjon egy másik történetet.  |  
	  
	  |