A macska, a sün és az óriáspele sétál az erdőben… – ez nem egy állatos vicc eleje, hanem Ruff Orsolya A zöld macska titka című kalandregénye, mely június elején, a Könyvhétre jelenik meg a Manó Könyveknél.
Nagy az izgalom a Hét Dombon, ugyanis az erdő népe egy kislányt talál a vén fenyő tövében. A váratlan vendég érkezésének hamar híre megy a Lármás Rumli nevű tejivóban is, ahol cickányok, sünök és egyéb állatfajták szorongatják tejes korsóikat. Aztán eltűnik az erdőlakók elnöke, ami alighanem a ravasz patkánybanda műve. Zizi, a macskalány, Berci, a cickány, Süti bácsi, a sün, Sámuel, a fekete macska ered a rejtélyek nyomába.
Ruff Orsolya az erdei közösséget úgy mutatja be, mint egy izgő-mozgó minitársadalmat, ahol mindenkinek megvan a maga helye, feladata és élettörténete. A könyv elején egy-egy jópofa rajz és némi háttérinformáció segít megismerni a szereplőket. Hét Domb tele van szerethető állatokkal, de ahogy a valóságban, itt is találunk árnyaltabb karaktereket: szerepel a történetben talpraesett macskalány, nagyképű hegyi mormota, fontoskodó pocok és félős patkány. A pletykák egyik fő forráshelye mi lenne más, ha nem egy talponálló? A különbség csak annyi, hogy a könyvben az állatok olcsó szeszesital helyett mézes tejet kortyolgatnak, miközben arról diskurálnak, hogy vajon a galád menyétek már megint mire készülnek.
A szerző hétköznapi emberek tulajdonságaival ruházta fel szereplőit, felnőttként egy-egy társadalmi áthallást is felfedezhetünk a sztoriban.
“A teremben félhomály uralkodott, a falba vágott parányi ablakon poros pászmákban szűrődött be a kinti napsugár. Az üveg fájdalmasan mocskos volt, ám ez a bent ülőket a legkevésbé sem zavarta. – Egy korsóval, galambom! – rikkantotta egy reszelős hang. – Galamb ám a jó édes… – érkezett foghegyről a válasz, majd pohár koppant, és lágy csobogás zaja ütötte meg a közelben kornyadozók fülét. – Kettő tétova lesz! – vetette oda a kocsmároslány, és hevesen dörgölni kezdte a fényes pultot. – Itt van kettő és fél. A többi a magáé… cicus – dörmögte az ősz, púpos cickány, és élvezettel markolt rá a korsóra. Ahogy pofájához emelte, hátán megfeszült a szilvazöld kabát. Törzsvendég volt a Lármás Rumliban, ahogy az apja, az öregapja és az ô apja is sok-sok korsónak a fenekére nézett már a kérges falak között.”
A könyvet Megyeri Annamária fantáziadús illusztrációi színesítik, melyeknek köszönhetően az olvasó még könnyebben maga elé képzelheti Hét Domb népét és kalandos történetét.
A kötetben olyan erkölcsi erények is fontos szerepet kapnak, mint például az elfogadás és az önzetlenség: az erdő lakóinak egy része befogadja és segíti a rejtélyes módon közéjük keveredett kislányt, noha többen attól tartanak, hogy kém. A könyvön tetten érhető az értékközvetítői attitűd, de elsősorban szórakoztatni kíván, nem prédikálni.
Forrás: librarius
2. A zöld macska és a titkos átjáró
Oldalszám: 120
Kiadás éve: 2019
Különös dolgok történnek a városban: titokzatos alak lopakodik a régiségboltban, Virág nagymamájához betörtek, egy öreg sün tűnik fel a házban, két gyerek rejtőzik egy nagy, zöld ládában, és valaki eltömítette gesztenyével a nagyi autójának kipufogóját.
Hogy kerül ide a Hét Domb vidékéről egy menyét, és sikerül-e Zizinek, a talpraesett macskának hazajutnia, hogy megmentse az erdőt?
Ebben az újabb izgalmas kalandregényben felbukkan egy édesszájú hentes, egy vérmes nagymama, és Zizi és barátai addig nem nyugszanak, míg ki nem fürkészik az igazi zöld macska titkát.
Manó Könyveknél egy éve jelent meg Ruff Orsolya A zöld macska titka című meséje, ami kalandokat kedvelő kisiskolásoknak nyújtott izgalmas olvasnivalót.
A zöld macska és a titkos átjáró című folytatásban különös dolgok történnek a városban: titokzatos alak lopakodik a régiségboltban, történik egy betörés, egy öreg sün tûnik fel a házban, valaki eltömítette gesztenyével a nagyi autójának kipufogóját, a Hét Domb vidékérôl felbukkan egy menyét.
Vajon sikerül-e Zizinek, a talpraesett
macskának hazajutnia, hogy megmentse az erdőt?
AA könyvet Megyeri Annamária karakteres fekete-fehér illusztrációi teszik még izgalmasabbá.
Nagy Koppány Zsolt
Így írna Rejtő a gyerekeknek
Az első kötet bonyodalmai sokat egyszerűsödtek a második könyvre, ez már nem kizárólag az állatok, hanem az emberek világában játszódik, igaz, a korábbi történetből egy titkos és varázslás útján megnyíló átjárón érkezett szereplőkkel.
Az első részben megismert kislány, Virág visszakerül az emberek közé, és elkíséri őt a címben is említett zöld macskát büszke ük-ük-üknagyapjának tudó Zizi macska, előkerül egy bohókás és cuki nagymama (aki persze közben amolyan jó boszorkány is), néhány vicces mellékszereplő (például egy tagbaszakadt hentes, aki él-hal az édességekért) és Virág néhány osztálytársa, akikről kiderül, hogy nem is olyanok, amilyenek elsőre látszanak.
A kötet végén még az időutazás is szóba kerül, de minden egyben van, kompakt és magabiztos kézzel megírt könyv.
Ruff Orsolya könyveinek – és különösen az első résznek, amely igen jelentős százalékban egy állatkocsmában/tejivóban, név szerint a Lármás Rumliban játszódik – legnagyobb erénye a Rejtő Jenőre emlékeztető humoros stílus és szövevényes történetszövés. Képzeljük el Rejtőt gyerekeknek szánt könyvet írni, amely az állatok világában játszódik:
„– Itt van kettő és fél. A többi a magáé… cicus – dörmögte az ősz, púpos cickány, és élvezettel markolt rá a korsóra. Ahogy pofájához emelte, hátán megfeszült a szilvazöld kabát. Törzsvendég volt a Lármás Rumliban, ahogy az apja, az öregapja és az ő apja is sok-sok korsónak a fenekére nézett már a kérges falak között. A háta mögött, a falon kifakult fotók őrizték szomjas emléküket. Kergedombi Eduárdnak nem volt szíve megtörni a szép családi hagyományt, és titkon arra vágyott, hogy egy napon az ő szőrös képe is felkerül a falra.”
És egy másik:
„– Na mi van, Latyak? Elfogyott a féregpárlat? – kuncogott egy tejissza hang a kocsma mélyén, de Zizike alacsonyan röpülő mosogatórongya hangos csattanással elhallgattatta.”
Mindkét kötet bővelkedik hát humorban, akcióban és mindenféle olyan izgalomban, amiről az ember azt gondolná, a gyerekek szeretik, és a második kötet vége egyértelművé teszi, hogy a történetnek koránt sincs vége...
|