|
K. László Szilvia: Hócsatától olvadásig
Aranymosás 2019.01.02. 03:08
 K. László Szilvia Kékmanó a főnyeremény – Marci és a galibák sorozata egy ovis kisfiú mindennapi problémáit állítja középpontba. Csúfolódás, barátkozás, furcsa ovistárs, irigység, türelmetlenség – sokféle gond, kérdés merülhet fel. Kékmanó mindig segít Marcinak megfogalmazni az érzéseit, megválaszolni a kérdéseket. Ebben a kötetben téli történetek kaptak helyet a Mikulás-várástól kezdve a szánkózáson át a karácsonyig.
A szerzővel Róbert Katalin szerkesztő beszélgetett.
 A Marci és a galibák sorozat ötödik, most megjelenő részében téli meséket találunk. Mennyire tartod fontosnak, hogy az egyes, évszakokat követő kötetek átadjanak tudást az adott évszakról is – például a madarak etetésének megemlítése –, vagy mennyire adnak inkább egy keretet az évszakok a történeteknek?
Igyekeztem úgy összeállítani a meséket, hogy ismereteket is átadjak a gyerekeknek, de ez semmiképpen ne menjen a szórakoztatás rovására. A kisfiú élményein keresztül mutatom meg a természet változását, az élőlények viselkedését, az adott évszak sajátosságait.
Minden évszaknál megjelennek az aktuális ünnepek, hagyományok, ezek mentén épülnek fel a történetek. A gyerekek örömmel ismernek rá, hiszen az óvodában, a családban ők is ezekkel találkoznak, hasonló élményeket élnek át, mint Marci.
|
|
Kékmanó olyan, mint egy képzeletbeli barát, csak éppen nemcsak megérti Marci problémáit, hanem a kérdéseire is tud felelni, a felmerülő félelmeire bölcs válaszokat tud adni. Hogyan született meg az ő karaktere?
Kékmanó történeteit eredetileg egy szociálpedagógus kérésére írtam meg. Olyan történeteket kért tőlem, amik a kisgyermekek mindennapi problémájának megoldásához adnak segítséget. Ahogy elkezdtem gondolkozni a meséken, egyből megjelent előttem az apró manófigura képe. Kékmanó kedves és játékos, mint egy kisgyerek, ugyanakkor bölcs, mint egy érett felnőtt. Ez a kettősség segít a gyerekeknek abban, hogy barátként és segítőként hallgassanak rá.
Neked volt kisgyerekként képzeletbeli barátod, aki veled kalandozott?
Igen, sokat játszottam, beszélgettem egy képzeletbeli kis lénnyel, akit Varinak hívtam. Tőle kértem segítséget a nehezebb helyzetekben, még kisiskolás koromban is előfordult, hogy beszélgettem vele.
A Marci és a galibák első meséje Marciról szól és egy verssel indul, ami szerint a felnőttek azt hiszik, esetleg el is várják, hogy egy kisgyerek mindig vidám és gondtalan legyen. Úgy látod, a felnőtteknek, szülőknek nehéz visszaidézni saját gyerekkorukat, akkori érzéseiket?
Igen, ezt gyakran tapasztalom. Eleinte ez nekem furcsa volt, mert én nagyon élénken emlékszem az egészen korai gyermekkoromra, az akkori félelmeimre, érzéseimre is. Talán azért van ez így, mert mindig kicsi gyerekek vettek körül. Bölcsődében dolgozom, 26. éve vagyok kisgyermeknevelő. A könyvem kapcsán nagyon sok visszajelzést kapok szülőktől, hogy a meséken keresztül sikerül megérteniük a gyermekük viselkedését, fel tudják ismerni a valódi érzéseiket.
Takács Nikolas több versedet is megzenésítette. Hogyan történt a közös munka?
Nikolas munkásságát régóta figyelemmel kísértem. Tiszteltem a zene, a munka iránt tanúsított alázatát, tudtam, hogy csakis igényes dalokhoz adja a nevét. Egy beszélgetésünk során megemlítettem a közös munka gondolatát, és nem zárkózott el előle. Elolvastam neki a verseket, és nagyon hamar sikerült dallamokat társítania hozzájuk. 2016-ban jelent meg a közös lemezünk, Marci és az évszakok címmel. A sorozatban szereplő, ünnepekhez, évszakokhoz kapcsolódó verseket, meséket, dalokat válogattuk a lemezre. Nikolas énekel, a meséket Polyák Lilla meséli. Tavaly, az „Itt a tél!” című dalhoz videoklip is készült, Nikolas, Lilla, Szőke Niki, Radics Gigi és a Dalvarázs Show gyermekkórus közreműködésével. A közös munka nem ért véget, a közeljövőben újabb dalt szeretnénk bemutatni, aminek én írtam a szövegét.
Munka mellett rendszeresen tartasz gyerekfoglalkozásokat is különböző óvodákban, művelődési házakban, könyvtárakban. Hogyan tudsz időt szakítani az írásra? Van külön írós időd?
Nagyon zsúfoltak a napjaim, ezért minden időt igyekszem kihasználni az írásra. Leginkább a hajnalokat szeretem, akkor tudok legintenzívebben dolgozni. Mindig korán kelek. Hétköznap általában 4-kor, de hétvégén, ünnepnap is, legkésőbb 5 órakor ébren vagyok és dolgozom.
Marci most nagycsoportos, tavasszal véget ér az évszakos sorozat és véget érnek az óvodai évek – de galibák biztosan akadnak az iskolában is. Tervezed, hogy továbbvidd a történetet?
Egyelőre nem tervezem a folytatást, úgy gondolom, hogy az ovis korszak végével lezárom a sorozatot. Persze biztosat nem lehet mondani, lehet, hogy később mégis másként döntök, és születnek újabb Marci mesék. Most egy másik mesekönyvön dolgozom, egy kis zsiráf történeteit írom. Szintén az ovis korosztálynak szólnak a történetek, remélhetőleg ezt is szívesen fogadják majd a gyerekek.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
