Manapság az iskolakezdéshez sokféle bemelegítő könyvet találhat a szülő. Ezek általában az intézményi rendszert mutatják be, a kellékeket, meg hogy mire is számíthat a gyerek egy ilyen (rettegett) helyen. Nem viccelek, szerintem a hatévesek nagy részének érzelme elsősorban a félelem, csak azután a kíváncsiság, izgalom. Mivel nyújt segítséget ennek legyőzésére Richard Scarry? Természetesen humorral. Vannak rajongói a Tesz-Vesz városnak, másoknak ez a fajta humor idegen. De aki alaposan olvassa a sorozat köteteit, vagyis a képeket is végigböngészi, s a szöveget akár többször elolvassa, jó időre talál szórakozást magának és a gyereknek. Betűk, számok, rengeteg hasznos ismeret – és mindez szellemes köntösben jelenik meg. A Tesz-Vesz könyvekben a szövegek és az illusztrációk külön-külön is megállnák a helyüket. A már ismerős, megszokott szereplőkkel találkozunk, de sokszor az eddigitől eltérő szerepkörben. Buhera mester itt például gondnok, de a megváltozott munkakörben sem javult egy öltésnyit sem: most is mindent tönkretesz, akárcsak autószerelőiként. Az állatok embermódra viselkednek, csetlenek-botlanak, valami mindig kiborul, leesik, tönkremegy, a könyv mégsem válik színpadi bohózattá. Ha valami itt kiömlik, az a szöveggel együtt másképp hat. A gyerek csak kicsi, de nem hülye (mondta egy óvodás ismerősöm), és ennek megfelelően nem bugyutaságot kap, hanem színvonalas képregényt. Richard Scarry nagymestere az olyan fajta tanításnak, amely nem direkt zúdítja rá a tudnivalókat az olvasókra. Nem kihangsúlyozottan, mégis hasznos ismereteket ad, magabiztosabbá teheti az iskolát kezdő gyerekeket. Persze aki több mint ötven év óta ír, ráadásul megszámlálhatatlanul sok könyvet, attól el is várható, hogy legyen gyakorlata. Sajátos városának könyveit ő maga illusztrálta, de megérte a dupla munka, mert így az összhatás pontosan olyan lett, amilyennek elképzelte. A Tesz-Vesz város azonban önmagában „félkarú óriás”, és nem is létezhetne Réz András magyarítása nélkül. Vállalom, hogy elfogult vagyok, pedig csupán nagyra értékelem a minőséget, a hozzáértést. Scarry és Réz szétválaszthatatlan egységet alkot, el sem tudom képzelni, hogy bárki más képes lenne ennyi szellemes fordulattal átültetni az angol szöveget. Az eredeti verzió is nyilván mókás, de Réz András más munkái ismeretében gyanítom, hogy még hozzá is tett saját költőiségéből, humorából. A Tesz-Vesz város iskolája bátorságot önt az iskolát kezdő gyerekekbe, de nem az érzelmi oldalt erősíti. Nem lelkendezik előre, hogy jaj de sok barátod lesz, meg milyen aranyos lesz a tanítónéni. Van benne ilyen is, de nagyobbrészt azt a rengeteg izgalmas újdonságot sorakoztatja fel, ami az elsősöket várja. Formák, méretek, napi rutin, mind-mind mulatságosan, és nagyon részletesen kerül elénk, az illusztrációval kombinálva pedig segít lecsillapítani a kezdeti izgalmakat. Aki jót akar magának, továbbá esténként küzd az ’előbb alszom el, mint a gyerek’ szindrómával, vegye meg egész nyugodtan a könyvet, amely – most a Móránál – sokadik kiadását éri meg. Ugyanis említett kórság azért is küzdhető le ezzel a Tesz-Vesz várossal, mert a könyv interaktív. Mi például a lányommal sosem bírunk komolyak maradni, miközben megbeszéljük, mit látunk a képeken. Óvatosan megjegyzem, hogy ajánlom olyanoknak is, akiknek nincs gyerekük. Ők sem ússzák meg vihogás, sőt röhögés nélkül. Forrás: olvassbele.com