Két lány, két különböző kor, egy könyvben, melyet két írónő írt. Ez a Kulcs a múltba. Olvasd el itt a szerzőnők könyvéhez írt utószavát, tudj meg háttérinfókat arról, hogy hol is játszódik ez a titokzatos és rejtélyekkel teli regény, és hogy hogyan alakult a nők helyzete az elmúlt száz évben, aztán vesd bele magad a regénybe, mely izgalmas időutazás is egyben! A Kulcs a múltba nagyon is valódi emberekről szól. Nemcsak a híres történelmi alakok, mint például Mary Cassatt, Elizabeth Lehr és Alva Vanderbilt Belmont (aki megrendelte a fantasztikus „Szavazati jogot a nőknek” feliratú teáskészletet), vagy a Szilfa (angolul: The Elms) eredeti lakói – Edward J. Berwind úr, a felesége, Herminie; az unokahúguk, Margaret Dunlap, Ernest Birch főkomornyik és a többiek – léteztek, hanem jó néhányan a közelmúlt szereplői közül is. Például az apa, aki a múzeum harmadik emeletén nevelte a múzeum nyitvatartási idején kívül szabadon garázdálkodó kislányát. Sőt, ez a történet akkor született, amikor a képzeletünket megragadta egy cikk, amelyet egy képes magazinban olvastunk Harold Mathews és a Szilfában nevelkedett lánya, Tara élményeiről. Ha esetleg túlságosan elrugaszkodtunk a valóságtól, amikor megpróbáltuk újraalkotni ezeket a személyeket, hogy be tudjuk őket illeszteni a történetünkbe, elnézést kérünk! Bár a szereplők közül sokan valódiak, a történet maga nem az. Mary Cassatt sohasem festett portrét Margaret Dunlapról, amit így aztán nem is lophattak el, és Jonah Rankin sem élt soha. (És ha létezik is egy varázstükör, amelyen keresztül ide-oda lehet közlekedni az időben, még nem találtuk meg, de nem adjuk fel a keresést!) Míg bizonyos dolgokban szabadon bántunk a tényekkel, a Szilfa épületének – és a házat benépesítő emberek (a tulajdonosok, a vendégeik és az őket kiszolgáló személyzet) életének – leírásakor igyekeztünk a lehető legpontosabban visszaadni az adott korra jellemző részleteket. Egy kis vicces infó: a bál minden elemét – a termekben kialakított ösvényt, a férfit, aki angol hercegnek képzeli magát, vagy azt az alakot, aki a bálokban mindig tojást rendel – a századfordulós newporti bálokból és vendégeiktől kölcsönöztük. A Szilfa nyitva áll a nagyközönség előtt, és ha valaha a Rhode Island-i Newportban találod magad, tiszta szívből ajánljuk, hogy ugorj be egy túrára. A gondnok továbbra is Harold Mathews, bár a lánya már felnőtt, és elköltözött a Szilfából. A Szolgák élete című remek túra még a történetünkben olyan fontos szerepet játszó szénszállító alagutat is bemutatja a látogatóknak. Úgy tudjuk, hogy a titkos szoba nem létezik, de a gondnok szerint az alagúthoz csatlakozó kazánházban van egy titokzatos nyílás a falon, amelyet még senki sem vizsgált meg közelebbről. Lehet, hogy lesz folytatás?  Ha érdekel a Szilfa és az úgynevezett „aranyozott kor”, a következőket ajánljuk: Látogass el a Newporti Villákba (többek között a Szilfába is), ha pedig szeretnél online képeket nézegetni a lélegzetállító belső tereikről, látogass el a www.newportmansions.org weboldalra! Ez az oldal angol nyelvű háttéranyagot kínál a The Elms építészetéről, valamint a környék további múzeumairól is. Számunkra a könyv írásakor felfedezett egyik legizgalmasabb aspektus az volt, ahogyan a nők a helyzete Maggie korától napjainkig változott. És bár mindketten „lelkesen lengetjük a feminizmus zászlóját”, ahogy Hannah mondaná, és örülünk a szabadságnak és a sok lehetőségnek, amelyet a lányok és nők manapság élveznek, egy olyan történelmi korszakban dolgoztunk ezen a könyvön, amikor a nők jogairól folytatott vita újra a társadalmi diskurzus témája lett. Így hát azonkívül, hogy megosztunk veletek néhány forrást, amelyekből többet tudhattok meg a szüfrazsettmozgalom történetéről és Maggie kortársnőinek küzdelmeiről, olyan anyagokat is csatolunk, amelyekből az is kiderül, hogyan folytathatjuk a harcot a teljes egyenjogúságért napjainkban. Még annyi mindent elérhetünk és annyit tehetünk a világon élő nőkért! Hajrá és Girl Power!   Hatalmas kedvencem a Kulcs a múltba, mondhatni, kicsit küldetésemnek is tekintem, hogy a lehető legtöbb lányhoz eljusson. A gyerekek egészen kicsi koruktól kezdve találkoznak azokkal a sztereotípiákkal és elvárásokkal, amiket a társadalom támaszt feléjük, és sok belső harcot okoz bennük, ha ezeknek nem tudnak (vagy akarnak) megfelelni. Ezt a regényt elolvasva a lányok láthatják egyrészt, hogy eltérni a számukra kijelölt sémáktól egyáltalán nem rossz dolog, másrészt azt is, hogy mennyivel nehezebb helyzetben lennének, ha alig néhány évtizeddel ezelőtt születtek volna. Történetünk mindkét főszereplője 12 éves, talpraesett és okos lány. Csak éppen száz év különbséggel születtek, és egy varázslatnak köszönhetően véletlenül évszázadot cserélnek. Hannah, aki visszatér az 1900-as évek elejére, beleveti magát egy bűnügy megoldásába, Maggie pedig rácsodálkozik a hatalmas változásokra a nők jogaival kapcsolatosan. Megérkezve a 21. századba ugyanis döbbenten tapasztalja, hogy a nők szavazhatnak, járhatnak nadrágban, focizhatnak, és egyáltalán senki nem hord fűzőt. Mivel sohasem volt része korábban ilyen szabadságban, a saját évszázadába való visszatérés után szüfrazsett lesz, és aktívan harcol az alapvető női jogok érvényesítéséért. A regény végén találtok egy kis bibliográfiát is, hogy ha felkeltette az érdeklődéseteket a téma, akkor alaposabban utána tudjatok járni, hogy mi is az a feminizmus, és napjainkban milyen jelentősége van ezeknek a törekvéseknek.