| 		
		 
 A szitakötők szigetén
  2019.09.18. 00:40 
	
		
			| 
				 
					4-8 éveseknek 
				
				
					Illusztrálta: Pásztohy Panka 
				
					Kiadó: Holnap, 2012 
				
					Oldalszám: 54 
				
					  
				
					A Szitakötők Szigete arról volt nevezetes, hogy valamennyi dunai sziget közül ezen nőtt a legfinomabb, legízletesebb, legkövérebb fű. Mondták is némelyek, hogy meg kellene változtatni a sziget elnevezését, esetleg olyasmire, hogy a Zamatos Gyomnövények szigete vagy a Selymes Füvek szigete.  
				
					  
				
					Erre a szitakötők kijelentették, hogy akkor viszont ők elköltöznek a szigetről. Ez nagy kár lett volna, mert a szitakötők csillogó szárnyukkal, könnyed röptükkel sok gyönyörűséget szereztek a sziget lakóinak… 
				
					  
				
					Ebbe az elragadóan bájos, csipkésen szőtt mesevilágba, csillogó szárnyú szitakötők derűjébe toppan bele Giduci, a rakoncátlan kisgida, Bálint Ágnes új mesefigurája. Giduci is éppannyira gyerek, mint Mazsola, csak kötekedőbb, virgoncabb, és így kalandjai is mások. Pajtásai - a szófogadó bárányka és a nyugdíjas tigris - aggódhatnak is miatta eleget! 
			 | 
		 
	
 
	  
 
	
		
			
				 
				
					A Szitakötők szigetén él Kecske mama és a fia, Giduci, Zerge asszonyság és Barikáék. Az első fejezetben Giduci sikeresen legyőzi önmagát, ám a kialakult idilli állapotba új konfliktusforrásként megérkezik a tigris. A Bruckner Szigfridhez hasonlító, kiérdemesült cirkuszi ragadozó azonban inkább Giduci lelkében okoz bonyodalmat, mintsem a szigeten. Giduci azonban rendre legyőzi önmagát és zsigeri készetéseit. Persze ebben sokat segít neki Kecske mama következetes és szigorú magatartása. 
				
					 A kecskegida tanul a hibáiból, megismeri önmagát, tudatosítja a felismeréseit, a könyv mégsem lesz didaktikus, legalábbis nem jobban, mint Mazsola és Tádé történetei. A rosszalkodásra vágyó gida beoson a Tigrishez, hogy a piros kanapéjára projektált tigrissel szembeni belső félelmeit a kanapé tönkretevésével enyhítse. Közben kihallgatja, hogy a tigris azon kesereg, mennyire fél tőle a szomszéd kisgida, azaz Giduci. A következő fejezetben aztán megtudjuk, hogy a tigris megbetegedett, Giduci pedig félelmét legyőzve mézes tejet visz neki… 
				
					A könyv egyrészt kiváló bevezetője a komplexebb Mazsola-történeteknek, amelyekben a főhősnek többféle érzelemmel és motivációval is meg kell küzdenie, kiterjedtebb a szereplőgárda is, és a mesék a globális kontextus felől nézve is töprengeni valót adnak a gyerekeknek. Giduci története mind a mondanivaló, mind a szereplők, mind a komplexitás szempontjából redukáltabb, mondhatni izolált történet, hiszen egy szigeten játszódik. A belső fejlődést mutatja be, az individuum kialakulását. Azt a folyamatot, amelyet a 2-3 éves gyerekek dackorszakának nevezünk, ám valójában a függetlenedés és leválás ideje. A Mazsola ezzel szemben a 4-6 évesek meséje az önformálás, a lelkiismeret, a felelősségtudat kialakulásának folyamatáról. 
				
					A Szitakötők szigetén párhuzamba állítható az osztrák Janosch Kistigrisről és Kismackóról szóló történeteivel, amelyek szintén nem véletlenül váltak ikonikus kedvenccé. (A könyvek a Móra Kiadó gondozásában láttak napvilágot.) 
				
					A Szitakötők szigetén Giducija az egoista kétévesből válik a hét történet folyamán barátságra vágyó, barátságra kész óvodássá. 
				
					A könyvet Pásztohy Panka tévedhetetlenül felismerhető stílusú képei teszik tökéletessé. Annyira karakteresek a képek, hogy a gyerekeim automatikusan a többi Panka által illusztrált könyv mellé tették be a polcra a kötetet, amely méretében is illeszkedik a többi hasonló stílusú könyvünkhöz. 
				
					Forrás: Könyvmutatványosok 
				
					Tartalom
				
					A Szitakötők Szigete 5 
					A csengő 10 
					Az új szomszéd 16 
					Horgászik a tigris 23 
					A csavargó 30 
					Giduci hallgatózik 38 
					Nagyot nézhetnek a szitakötők 44  
			 | 
		 
	
 
	  
	  
	  
	  
	  
 |