Annanmarie Első látásra a hideg is kirázott a könyv borítójától, és így utólag sem tartom szerencsés választásnak, de legalább tisztábban látom a miérteket. Nem néztem meg olvasás előtt, hogy a könyvet 7 éves kortól ajánlják. Szóval leginkább a kisiskolások készülhetnek az utazásra! A történet Miss Screwy-ról szól, akinek birtokában van egy csodálatos léghajó, a nevezetes Rézfánfütyülő. Egy világkatasztrófát túlélő világban vagyunk, ahol elég nehéz az élet. A lakosság kolóniákban él, ki könnyebben, ki nehezebben boldogul. Miss Screwy képes utazgatni csodás járművével a telepek között. Így fedez fel egy szörnyű titkot, aminek felgöngyölítésébe azonnal bele is fog. Nem hiába hívják őt Screwy-nak, azaz csavarosnak, mert nem csupán az esze csavaros, hanem a baj megoldásához is csavarozni kezd. A megszólalásig hasonló, élethű fém robotokat alkot. Egészen jól alakulnak a dolgok, míg egy nap, valaki el nem lopja tőle a gőzfelhőt eregető Rézfánfütyülőt. Szorult helyzetében hűséges kutyája Flex, és testvére-házvezetőnője, Antónia siet segítségére, valamint egy kislány, egy csoda, Mira. A mindig higgadt Valeria, most sem veszti el hidegvérét, és máris előrukkol egy ütős tervvel. A történet sava-borsa nem az események alakulásában érhető tetten, hiszen a cselekmény minden tekintetben megfelel a korosztályos elvárásnak, hanem hangulatteremtésben. Az írónő mondatról mondatra alkotja meg azt a tökéletes miliőt, amit manapság „steampunk”-ként emlegetünk. Mivel eddig még csak hasonló könyvet sem olvastam, ezeket a védjegyeket nem elemezgetném. Mondjuk úgy; elvesztettem steampunk szüzességemet, majd ehhez fogom a többieket viszonyítani.. . Azért nem vagyok teljesen kezdő, mivel kb. 9 évvel ezelőtt a lányom steampunk farsangi -fogalmazzunk úgy- jelmezének összeállításában már segédkeztem. Kölcsön is vette az akkoriban használt láncos órámat, ami tökéletesen illett kosztüméhez. Kezdtem kialakítani a magam szómagyarázatát erre az egész jelenségre. Kellett is szokni a gondolatot, mert életem egyik legmegrázóbb találkozása egy steampunk fiatalemberrel volt, aki a budapesti Dob utcában jött velem szemben. Olyan tökéletes átélte azt a szerepet, amibe belebújt, hogy kezdtem a saját elmeállapotomban kételkedni. Tény, hogy ez a stílus hihetetlen élethűen tudja elegyíteni a poszt apokaliptikus és a nosztalgikus elemeket. E tekintetben a könyv is dicséretet érdemel. A réz, a gőz, a bőr, a fémek, kallantyúk, homály és csavarok segítenek felépíteni Miss Screwy világát. De minden gépészeti csoda mellett a főszereplő szíve aranyból van. Mindenek elé sorolja a gyermekek, az árvák sorsát, szóval azért mégis az emberség az úr.   Ha nem is lett a műfaj a kedvencem, de el kell ismernem, hogy a maga nemében tökéleteset. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy steampunk gyerekmese nem is igazán létezik, pláne magyar szerző tollából született! Ki szeretném emelni továbbá, hogy nem csak a már korábban említett cselekmény igazodik a fiatalabb olvasók igényéhez, hanem a kötet tipográfiája, a nagyobb betűhasználatban is helytálló. Az idegen szavak magyarázata is megtalálható a könyvben, akárcsak jó pár hangulatos illusztráció is, ami sokkal jobban tetszett, mint a borító.   Arthur Arthurus Láttatok már csavaros steampunk mesekönyvet, ami egy kegyetlen, sötét világban játszódik, de mégis tele van szeretettel és humorral? Elég elképzelhetetlen tűnik, igaz? Amikor kézbe vettem a könyvet, egy könnyed, kedves kis mesére számítottam, ami - a borítóból és a címből ítélve - egy kicsit steampunk világban játszódik. Nos, ez tökéletesen teljesült is, de nem csak ez. Az első fejezet vége olyan aprócska kis csavart mutatott, ami miatt ha akartam volna sem tudtam volna letenni. ) Vajon mi Miss Screwy titka? Bevallom, ennél kicsit sötétebb titokra számítottam, mint ami végül lett. A világ felépítése nagyon érdekes, megfelelően aprólékos, nagyon szívesen elolvasnék egy felnőtteknek szóló, hosszú fantasy-t ebben a világban. Ugyanakkor maga a történet és a szövegezés is szép, de egyszerű, pont tökéletes olvasmány egy olvasni már magabiztosan tudó kisiskolásnak. A szép nyelvezete pedig külön élmény, a finom, aranyos humor és az érzelmek megjelenítése is rendben van. A karakterek kissé egysíkúak, legalábbis a felszínen, ugyanakkor emberiek is. Az külön pozitívum, hogy ebben a történetben a nők és a lányok a hősök, nem szorulnak se megmentésre, se segítségre, erősek, de nem támadó vagy elnyomó módon, hanem természetesen és egészségesen.