Egy történelmi alapokon nyugvó, de az alkotói képzelet által kiegészített, kalandos, modern történetet, ami bővelkedik harcokban, szerelemben, ármánykodásban és megszólítja a mai gyerekeket. Ebben segítségére vannak Sajdik Ferenc, az élő klasszikus, mindig humoros rajzai is. A lovagnak készülő fiúk egész biztosan élvezni fogják, ahogy a hercegnő-lelkű lányok is. Hogyan menti meg a kis László gyerekkorában Máriát a medvéje segítségével? Milyen egy hollókból álló fekete sereg? Hogyan irányítja Cillei Ulrikot a Kígyókirály? És miért maradt László feje a helyén a hóhér harmadik csapása után is?   Olvasd el a mesét, nézegesd végig Sajdik Ferenc humoros rajzait, hallgass bele az operába, és megtudod.     konyvutca.blogspot   Acsai Roland már a Pillangókisasszony történetének feldolgozásával levett a lábamról, nagyon szépen sikerült gyerekek számára érthetővé és befogadhatóvá tennie azt a szomorú, tragikus történetet, ezért hasonló élményre számítva már nagyon vártam, hogy a Hunyadi Lászlót is a kezembe vehessem.   Az a véleményem, hogy Roland az operamesék írásának nagy mestere, nagyon jó érzékkel dolgozza át ezeket a komor, tragédiákkal tűzdelt operákat úgy, hogy a gyerekek megértsék, sőt,  élvezzék is a történetet.     Az pedig, ahogy a humort is beleviszi a mesébe, egyszerűen zseniális. Ebben a történetben az ifjú László medvéje, Miska volt a vicces pillanatok fő forrása, de végig a könyvben rajtaütésszerűen tűnnek fel megmosolyogtató mondatok, amelyek a maguk szerénységével és váratlanságával hatnak ránk.    Hunyadi László Acsai Roland-féle története tulajdonképpen ugyanaz, mint az operáé, csatákkal, cselszövésekkel, szerelemmel és tragédiákkal, ám a gyerekek nyelvén. A kislegény Hunyadi Lászlóval, aki ugyanúgy nehezen ébred, mint bármelyik mai kortársa, akinek nem kutyája van, hanem Miska medvéje és egy holló barátja, aki szintén vicces figura, gyorsan rokonszenvet, sorsközösséget érezhetnek a gyerekek.    Figyelemmel kísérhetjük mindennapjait, megtudhatjuk, hogy László nem igazán szeretett tanulni, igaz, iskolába sem járt, hanem Unalmas Ödön tanító próbált valami tudományt verni a fejébe. Nagy dolgok várnak rá, édesapja elbeszéléséből megismeri ősei történetét és a jóslatot, miszerint Hunyadi János egyik utódjából király válik egykor.    László úgy nevelkedik, abban a tudatban nő fel, hogy nagy valószínűséggel ő lesz az a király, de az élet máshogy keveri a lapokat, intrikák, megpróbáltatások várnak rá. Kígyókirály, törökök, csaták, hőstettek, minden van a könyvben, ami tulajdonképpen maga a történelem.    Talán furcsának hangzik a történet szomorú végéhez képest, de tényleg mindenhol ott a humor, hol egy vicces esemény formájában, hol egy-egy nevettető párbeszéd alakjában bukkan fel, ezzel lazítva a történet komolyságát és tragikusságát.    Amikor a történet elér Hunyadi László kivégzéséhez, még akkor is belecsempészi a szerző a könnyen emészthetőséget és a derűt, hogy a gyerekek ugyanolyan mesének érezhessék a történetet, mint például a népmeséket, amelyekben a királyfiak és hős legények is lekaszabolják a sárkányokat.   Talán kérdezhetnénk, hogy van-e szükség arra, hogy gyerekek ilyen komoly és tragikus operákat ismerjenek meg, nem érnek-e rá nagyobb korukban, vagy akár felnőttként belekóstolni az operák világába.    Véleményem szerint igen, szükség van rá, mert minél hamarabb ismertetjük meg a gyerekeket kultúrával, zenével, irodalommal, annál fogékonyabbak, műveltebbek lehetnek felnőttként, hiszen így sokkal több idejük van befogadni a szépet, a jót, a hasznosat, és így könnyebben válhatnak érzékeny, intelligens felnőtté.    Sajdik Ferenc illusztrációi fantasztikusak, gyönyörűek és jellegzetesek. Imádtam, hogy váltakoztak a színes illusztrációk és a ceruzarajzok, mintha csak egy kávé mellett felskiccelte volna a várat támadó török hadsereget, amely lazaság váltakozott a részletgazdagon kidolgozott palotabelsőkkel, csoportjelenetekkel és a gyönyörűen kiszínezett oldalakkal.  A humor az illusztrációkban is felfedezhető, szinte Gombóc Artúr-szerű szereplőket is véltem felfedezni, helyenként pedig szinte lesétáltak a lapokról a karikatúraszerű rajzai.     Igényesség és humor jellemzi Acsai Roland Hunyadi Lászlóját, erre mondhatjuk azt, hogy a gyerekek szórakozva, mosolyogva és észrevétlenül tanulhatnak, hiszen észre sem veszik és már ismerik is történelmünk egy kis részletét. A könyvhöz CD melléklet is tartozik, melyen az opera részletei hallhatóak.   "László nem igazán szeretett tanulni. Nem az eszével volt baj,  az vágott, mint a kardpenge, csak untatták az órák  és szívesebben játszott az erdőben a barátaival.  (Bár Krák egyszer azt mondta neki, hogy sok évszázaddal később  a gyerekek már nem az erdőben fognak játszani a barátaikkal,  hanem egy eszközzel a szobájukban ülve, amit mobiltelefonnak fognak hívni.  Állítólag ez is a Hollókirály egyik jóslata volt.)" ***** "Az évek hűtlen jószágok.  Elszöknek, és attól kezdve az emlékezet mezőin legelésznek,  ahol nem zavarják őket a jelen gondfelhői.  Így szökött el néhány év." ***** "- Te is jobban járnál, ha a lányodból királyné lenne. Gondolj csak bele!  Mesés gazdagság, nagy lakomák, óriási hatalom!  Életed végéig tejben-vajban fürödhetnél! - Nem szeretek fürödni - fanyalgott Gara. - Csak képletesen mondtam." ***** "Az ellenséget II. Mehmed szultán vezette, egy turbános, fekete szakállt viselő, szúrós szemű  férfi, aki sok csatát megnyert már, és nevét mindenki félte. Ha valaki kimondta a nevét egy gyerek előtt, az jobban megijedt, mintha azt hallotta volna: spenót."