A két kötet alapjául szolgáló rajzfilmeket manapság az edutainment (szórakoztatva oktató) művek közé sorolnák, de alaposságukkal kiemelkednek az átlagból. A sorozatok atyjának, Albert Barillének különleges érzéke volt ahhoz, hogy úgy készítsen szórakoztató történeteket a gyerekeknek, hogy eközben az átadott tudás értéke semmit sem csorbul. Ugyanez igaz a könyvváltozatra is: nagyon szőrszálhasogatónak kell ahhoz lennünk, hogy bele tudjunk kötni a kötetekbe foglalt történelmi vagy biológiai információba. Hiába testesítik meg a sejteket, kórokozókat (illetve történelmi alakokat) ugyanazok az állandóan vissza-visszatérő figurák, hiába van ott minden történet, életműködés irányítójának szerepében a nagy szakállú Mester, ha elfogadjuk a formátum kereteit, és lebontjuk a történetek metaforikus burkát, legbelül akkurátus tudományt találunk. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy e kötetek, ahogy a címükben szereplő enciklopédia szó is utal rá, nem a rajzfilmsorozatok tökéletes átiratai (aki ezeket keresve vásárolja meg őket, csalódhat). Nem történeteket találunk bennük, hanem szócikkeket, szövegdobozokat, kérdéseket és válaszokat. Mindezeket természetesen a jól ismert figurák, az erekben vonuló vörösvértestek, az űrhajókon röpdöső immunsejtek és a nagy ollókkal vagdosott DNS-szalagok színesítik.