Johanna Spyri (1827–1901), svájci írónő e 19. századi klasszikus művével, a gyermekirodalom – maradandó értékű – kivételes példáját alkotta meg. Világhírű regényének szívhez szóló történetében egy árva kislány, Heidisorsát követhetjük nyomon. Heidi hitével és jóságával megmutatja, hogy a valóban fontos dolgok mindig megadatnak nekünk, és éppen akkor történnek meg velünk, amikor az a legjobb számunkra. A kislánynak a legnagyobb örömet az jelenti, ha szeretteit boldognak láthatja. A kissé régimódi, de jó szándékú nevelőnő, a mindig éhes Peter, a vak nagymama, a családjától sokszor távollevő apa, a magányos, de szerető szívű doktor, a mozgássérült Clara és a kemény erőt sugárzó nagyapa tettei mind valami szépre, fontosra tanítanak. Heidit a barátság és a szeretet köti össze élete szereplőivel, akiket tiszta szívével megváltoztat. A csoda fordítja jóra Heidi és Clara életét is, amely a hit, a remény, a szeret és a jóság által következik be. Az írónő, Johanna Spyri eredeti ajánlása szerint a könyv „azoknak a gyerekeknek szól, akik szeretik a gyerekeket”, csakúgy, mint Heidi, aki boldogságot hoz mindenki életébe, akivel összesodorja a sors. Az 1880-ban írt remekmű a svájci irodalom egyik legismertebb alkotása, olyannyira, hogy még egy turistaközpontot (Heidiland) is elneveztek a hőséről. Heidi neve mára egybeforrt Svájc hófödte hegycsúcsaival és az ország különleges természeti szépségeivel.