dianna76 (moly.hu) Habár levették a könyvet a Merítés-díj listáról, azért, ha már nálam van a könyvtárból, elolvastam. Azt kell mondjam, jól tettem. Nem is gondoltam volna, hogy ennyire leköt majd, s végig izgalomban tart. Sajnos nem tudtam az író életrajzának utána nézni, de kíváncsi lettem volna rá, hogy Ő e a főszereplő Gábor. Annyit mindenesetre megtudtam, hogy neki is van egy öccse, és a segítő, bajban megjelenő figurát (aki akár Rapandi is lehetne) pedig még gyermekként, a képzeletének világa hívta elő. Ezt a képzeletbeli figurát elevenítette meg felnőttként, a kiskamaszoknak szóló meseregényében. A helyszínül választott kastély pedig valóban létezik Röjtökmuzsajon, ahogy a Vimpáci Madonna szobor és legendája is, pont úgy, ahogy a könyvben is leírta Fisch Gábor László. Azt hittem ez a kastély az író gyermekkorában valóban egy tüdőszanatóriumként működött, de nem. Annyit viszont sikerült kiderítenem, hogy valaha egészséges gyermekeket üdültettek ott. Az izgalmakon, varázslatokon, és rejtélyeken túl, egy kis múltat is adott a könyv. Fekete-fehér tv, csak egy csatorna, hétfőként adásszünet, gyufacímkegyűjtés, s ugye a sok sok friss levegőn való játék, mert bizony nem volt elektronika, ami a lakásban tartson. Egy valamivel volt bajom, az illusztrációkkal. Azok valahogy nem!! Minden alak kissé félelmetes volt. Miért csak szeme van mindenkinek, még a négy fiúnak is? Talán az illusztrációkkal szerették volna kicsit izgalmasabbá, félelmetesebbé tenni a könyvet. Hát… nálam csak csillagmegvonást eredményezett. Egy valami hagyott bennem kérdést. Gábor valóban tbc-s volt-e, s ha igen, meggyógyult? (2) Rapandi és a varázspálca vissza a kiskamaszok rorozatához vissza a sorozathoz