Gyöngyi néni és Sajó bácsi a tanya tulajdonosai, lovaik, Csoda és Kósza történetei pedig Czigány Zoltán fejéből pattantak ki, akkor még Csodáló és Kószáló néven, s hogy visszaigazolják Salman Rushdie nézetét, mely szerint akkor lesz igazán jól sikerült egy gyerekkönyv, ha eredeti közönsége valóban egy vagy több kritikus csemete, itt sincs ez másként – egy leány és egy fiúgyermek növekedését kísérték Csodáló és Kószáló történetei, melyekből hét került egy mesekönyvbe. Valamennyi történet felvet olyan kérdéseket, melyeket a gyerekek előbb-utóbb feltennének a szüleiknek, s a régi, állathősökkel dolgozó, azokat emberi szerepekben láttató tanulságokkal ellátott mesék helyett egy a mai világhoz, témákhoz közelebb álló, itt és most játszódó olyan mesesort tarthat kezében az olvasó, mely tetszés szerint messzire vezető beszélgetéseket eredményezhet másnap is, hősei könnyen megkedvelhetőek, a történetek a szójátékokra építő, azokból kiinduló mese-helyzetek szintjénél mélyebben meghúzódó kérdésfeltevésekre is sarkallanak, s sokadik olvasásra is találhatnak benne egy-egy utalást, jelzést, félmondatot, mely tágabb kontextust követel magának. Tartalom Csoda és Kósza a pizzériában 5 Csoda és Kósza a Közlekedési Múzeumban 17 Csoda és Kósza a Marson 31 Csoda és Kósza mint festők 43 Csoda és Kósza a múltban 57 Csoda és Kósza mint órásmesterek 73 Csoda és Kósza mint boltosok 87 (2) Csoda és Kósza körül a Föld vissza a sorozathoz

VISSZA A KISISKOLÁS OLDALRA>>