1. Az államalapítástól a török hódoltságig   Illusztrálta: Miguel Quesada Kiadás éve: 2011 Oldalszám: 102 Merész, újszerű kalandozásra hívjuk olvasóinkat, melynek során belebújhatunk a történelmet alakító személyiségek bőrébe, s részeseivé válhatunk életük eseményeinek. A gyönyörű, színes illusztrációk pedig még életszerűbbé varázsolják a kalandozásainkat, hiszen minden apró részlet – a tájak, enteriőrök, öltözékek, tárgyak, fegyverek – a hű, pontos korrajzot szolgálják. Gyárfás Endre ezúttal rendhagyó, fordulatos, szórakoztató és minden ízében hiteles történetekkel mutatja be múltunknak azt az oldalát, amelyet a száraz történelemkönyvek eddig elrejtettek előlünk.   2. A felvilágosodástól a dualizmus koráig Illusztrálta: Jenkovszky Iván Kiadás éve: 2015 Oldalszám: 104 Újabb kalandokra hívjuk a magyar történelem iránt érdeklődő olvasóinkat. Gyárfás Endre ezúttal a felvilágosodástól a dualizmus koráig mesél nekünk történeteket. A kötet öt történetében a nevezetes történelmi alakok és a névtelen szereplők egyaránt szerepet kapnak abban, hogy bemutassanak egy-egy kort, a történelmi fordulópontok hátterét, az események mozgatórugóit. A magyarság történelmébe tett kalandozásaink ezúttal a felvilágosodástól a dualizmusig tartó időszakból tár elénk öt történetet.   Apáczai Csere János sorsa révén betekintést nyerhetünk Erdély mindennapjaiba, majd Rákóczi nézőpontjából élhetjük végig az ónodi országgyűlést. Egy mulatságos epizód keretében megismerkedhetünk a magyar felvilágosodási mozgalommal, és olvashatunk Irinyi János tudós küzdelmeiről is.   Végül Pest-Buda egyesülésekor a polgárosodó Magyarországról is képet kaphatunk. A Jenkovszky Iván grafikus által életre keltett, hiteles kalandok múltunknak azt az oldalát mutatja be, amelyet a történelemkönyvek eddig elrejtettek előlünk. 3. A 19. századtól napjainkig Illusztrálta: Jenkovszky Iván Kiadás éve: 2020 Oldalszám: 104 Gyárfás Endre, a jól ismert író újabb kalandokra hívja a magyar történelem iránt érdeklôdô olvasókat. Ezúttal a 19. századtól a 20. század közepéig öt történetben mesél a küzdelmekkel teli életutakról: - orvosról, - építészről, - íróról, - geológusról, - biológusról. A kötet öt történetében a nevezetes történelmi alakok és a névtelen szereplôk egyaránt szerepet kapnak abban, hogy bemutassanak egy-egy kort, a történelmi fordulópontok hátterét, az események mozgatórugóit.   Hugonnai Vilma, az első magyar doktornő küzdelmeitől a Veszprémi Állatkert Böbe majmáig repít bennünket ez a kötet. A Jenkovszky Iván grafikáival életre keltett, hiteles kalandok múltunknak azt az oldalát mutatják be, amelyet a történelemkönyvek eddig elrejtettek elôlünk. Az egyik történet főszereplője Thaly Kálmán író, költő, aki harminc évig harcolt azért, hogy II. Rákóczi Ferenc fejeledelem hamvait hazaszállíthassák. A kuruc kor szakértőjeként botrányba is keveredett: kb. tíz, általa eredetiként bemutatott kuruc kori balladáról később kiderült, hogy ő maga írta őket. II. Rákóczi Ferenc alakja már a sorozat második kötetében is feltűnt. Ezúttal a hamvai hazahozatalát övező küzdelmek kerülnek a középpontba. 1717-ben a szultán hívására érkezett Törökországba, ahol segítséget remélt kapni a magyar szabadságharchoz. Habár ezek a reményei elbuktak, Rodostóban egész magyar kolónia gyülekezett köré, mivel a török porta megtagadta a magyar szabadságharcosok kiadását a bécsi udvarnak. Csendes életet élt 1735-ben bekövetkezett haláláig. Az egyik történet főszereplőjének, Pávai-Vajna Ferenc geológusnak több jelentős hévízforrásunkat is köszönhetünk. A hazai kőolaj- és földgázkutatás úttörőjeként Alföld-szerte végzett fúrásokat, és a nevéhez fűződik a Rudas gyógyvizét és a miskolctapolcai Barlangfürdőt tápláló forrás felfedezése is. Küzdelmes életútjáról a Hévizek fakasztója című történetben olvashattok. Az egyik történet főszereplője Böbe, az intelligens csodacsimpánz. 1963-ban született, anyját orvvadászok lőtték le Guineában, őt egy ott dolgozó magyar mérnök fogadta be, aki később átadta a Veszprémi Állatkertnek. Az állatkert akkori igazgatója, Kasza László számos etológiai megfigyelést végzett Böbével. Emlékét szobor és Böbe Majom Tanodája őrzi a Veszprémi Állatkertben. Az egyik történet az Országház építésébe enged betekintést. Az építkezés 1885-ben kezdődött, csak hazai alapanyagok felhasználásával (ez alól kivétel a főlépcső mellett található nyolc márványmonolit). A munka 1904-ig tartott, a közel húsz év alatt átlagosan ezer ember dolgozott rajta, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel. Az építkezés befejezését a tervező, Steindl Imre nem érhette meg.