Tom és Geri 2. Az öcsém zseni |
Nógrádi Gábor |
2017.10.18. 23:40 |
 RÉSZLET A REGÉNYBŐL
A történet, amelyből kiderül, hogy nem csak Gergő, hanem az öccse is zseni, Tom lehülyézésével kezdődött. Ez gyakori. Mármint, hogy valakit lehülyéznek, akiről később kiderül, hogy van esze, és nem is kevés. Talán éppen azért csúfolták, mert valamiben egészen más, mint a csúfolódók.
Persze azért nem kell mindenkinek reménykednie, akit süsünek, borjúnak, idiótának, ostobának, sötétnek vagy dilisnek neveznek az ellenségei, a barátai, a szülei vagy a tanárai. Van, akiről nem csak mondják, de tényleg úgy is viselkedik, mint akinek hiányzik egy kereke. Vagy kettő. Ami gyakran előfordul és nem akkora baj. A nagy baj az, ha ezt a hiányzó kereket később – ifjú- vagy felnőttkorában – sem pótolja.
Tamást egyébként Digó, köznapi nevén Poricska Péter hülyézte le.
|
|
Tükörnapló |
|
2017.04.07. 19:30 |
Írta: Vanna Cercena, fordította: Székely Éva, illusztrálta: Szegedi Katalin. Móra Könyvkiadó, 2010., 128 oldal
 Carlotta és Caterina. Mindkét lány tizenkét éves, olasz és naplót ír. Carlotta zűrös családjáról, a hegyekben töltött vakációról, s barátnőjével váltott SMS-eiről. Caterina a sorsát megváltoztató hajóútról, a New York-i kikötőről, s az emigránsok keserű életéről.
(...)
2004. július 13.
Nem bírom tovább, mindenképpen meg kell néznem, mi van a fekete füzetben. Fogalmam sincs, hogy eddig miért titkoltam a dolgot a mama elől, persze, van egy kis részlet, ami nem volt szabályos: szó nélkül vettem el a kulcsokat, de azért… Szóval azt akartam, hogy nyugodt legyen a lelkiismeretem, ezért megkérdeztem, rendrakás közben elolvashatok-e valamit.
|
|
Tükörváros titka |
|
2013.07.06. 00:07 |
12-14 éveseknek
- Írta: Mikó Csaba
- Kiadó: Móra kiadó, 2008
- Oldalszám: 560
A hajdan gyönyörű és gazdag Tükörváros egét sötétség borítja, a hős Daledon király birodalmának leáldozott. Az új uralkodónő csak szenvedést hozott és éhezést, úgy tűnik, a város már sohasem lesz többé olyan ragyogó, mint azelőtt. Minderről az alig tizenkét éves Marcó mit sem sejt: békésen él egy völgy mélyén az apjával és a húgával, és arról álmodozik, hogy Daledon király testőre lesz. Már nagyon várja a napot, amikor megmutathatja, hogy remekül forgatja a kardot, és bátorságban bárkivel felveszi a versenyt. És ez a nap hamarabb elérkezik, mint hitte volna. Marcó és húga elindulnak Tükörvárosba, hogy bebizonyítsák: ahol a felnőttek ereje már kevés, ott a gyermeki lelemény még csodát tehet.
A Tükörváros titka sokszereplős kalandregény, amely megformáltságával, remek cselekményvezetésével és érzékeny emberábrázolásával a magyar gyermekirodalom legjobb hagyományait követi.
|
Tükörváros titka olvasókuckója (1) |
olvassbele.com |
2013.07.06. 00:25 |
A Fekete Báró
Marcó és Amira egyre csak futott. Sötétedett, de a rémület hajtotta őket előre – minél távolabb a tértől, a hangoktól, minél távolabb az üldözőktől. Amira az első néhány méteren még küzdött bátyja ellen. Egyre csak azt hajtogatta, hogy a Patkányárus segít megkeresni az apját, azután elfogyott az ereje. „Gyűlöllek” – akarta üvölteni bátyja fülébe, de csak rekedt hörgés szakadt ki cserepes ajka közül. Az éhség és a szomjúság teljesen legyengítette.
Marcó viszont se Amirával, se mással nem törődött. Az izgalom szétáradt testében; félelme lecsillapodott, érzékei kiélesedtek, és halálos nyugalom szállta meg. Tekintete mindent feltérképezett az egyre mélyülő félhomályban, füle minden távoli neszt meghallott és pontosan elemzett.
Szeme szüntelenül pásztázta maguk előtt az utat. Olyan helyet keresett, ahol nyugodtan megsüthetik és megehetik a húst anélkül, hogy rájuk találnának. És bár vizük továbbra sem volt, abban reménykedett, hogy nemsokára találnak azt is.
|
Tükörváros titka olvasókuckója (2) |
olvassbele.com |
2013.07.06. 00:39 |
Lódobogásra riadt. Nem tudta, mennyit alhatott, de azonnal talpra ugrott. A tűz parázstányérja időközben elhaványult, kialudt, és csak egy-két üszök világított még halványan. Amira összegömbölyödve aludt nem messze tőle, a sötétben épp csak ki tudta venni fehér ruhás alakját.
Fejét fölemelve fülelt a hangok irányába. Jól hallotta. Lódobogás.
Torka összeszorult az izgalomtól, de nem habozott. Mókusügyességgel mászni kezdett fölfelé az agyagos, meredek partoldalon.
A lódobogás egyre közeledett. Legalább húsz lovas, ennyire becsülte Marcó. Az őrjárat. Ha lehet, még gyorsabb mászásra ösztökélte a felfedezés. Az agyagon alig tapadt meg a cipője talpa, egyszer még vissza is csúszott egy-két métert, de megkapaszkodott, és mászott tovább.
Már csak pár méter hiányzott, amikor iszonyatos zaj hallatszott, mintha a fejére akart volna szakadni a híd. Nem sokkal fölötte, a fahídon átvágtatott az őrjárat. Marcónak szinte szárnyakat adott a tudat, hogy elszalaszthatja az alkalmat.
Pár másodperc múlva már fent is volt. Megkapaszkodott a fakorlátban, felhúzta magát, majd átugrott a hídra.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
