Székely Tündérország | 
		  | 
		2018.09.28. 23:15 | 
	 
		
	
		
			
				
					 Gyűjtötte: Benedek Elek  
				
					Kiadó: Hermit Könyvkiadó Bt., 2014  
				
					Oldalszám: 154 
				
					Benedek Elek a nagy mesemondó hagyatékában megmaradt mesék és mondák jól megférnek egymással, így van ez a kötetben szereplő közel húsz történet esetében is. A mesegyűjtő nyelvezete és mesélőkedve a székely nyelv közvetlenségével sugárzik az olvasóra, szóljon az gyermek vagy felnőtt meseolvasó-hallgató fülébe, elragadja Elek apó elragadó stílusa. 
				
					A kötet meséi ördögökről és tündérekről szólnak, de az ősi magyar régmúlt is életre kel a lapokon a mondák világában. 
			 | 
		 
	
 
	  
			
		 | 
	 
 
 
	
		Szélike királykisasszony | 
		  | 
		2016.12.25. 22:34 | 
	 
		
	
		
			
				
					 Gyűjtötte: Benedek Elek  
				
					Kiadó: Lazi Kiadó, 2011  
				
					Oldalszám: 110 
				
					"Volt Tündérország királyának egy gyönyörűséges szép leánya, akinél szebbet a világ nem látott, s aki olyan sebesen tudott szaladni, mint a szél. Nem is volt más az ő neve: Szélike királykisasszony. 
				
					Egyszer kihirdetteti a király az országban, még azon is túl, hogy annak adja leányát, aki a futásban elhagyja: de úgy próbáljon szerencsét akárki, hogy ha leányát el nem tudja hagyni, karóba kerül a feje. Hiszen próbáltak szerencsét királyfik, hercegek, grófok, bárók s válogatott cigánylegények, de karóba is került a feje valamennyinek…" 
			 | 
		 
	
 
	  
			
		 | 
	 
 
 
	
		Szép magyar népmesék | 
		  | 
		2016.12.25. 21:36 | 
	 
		
	
		
			
				
					 Gyűjtötte: Arany László 
				
					Illusztrálta: Reicht Károly 
				
					Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2016 
				
					Oldalszám: 160 
				
					 A tizenkilencedik század hatvanas éveiben Arany János siheder fia hétmérföldes csizmát húzott, és Juliska nénjével bejárta a gyönyörűséges Székelyföldet: népmeséket gyűjteni. 
				
					Az Arany László népmese-gyűjteményéből huszonkilenc mesét tartalmazó kitűnő válogatás többsége kedvenc antológia darab:  
				
					A kiskakas gyémánt félkrajcárja, Babszem Jankó, A kis gömböc, Pancimanci, A kis ködmöm, A szomorú királykisasszony, A kóró és a kismadár, Fehérlófia stb.  
				
					Arany László megtartotta a mesék eredeti szerkezetét és mondanivalóját, és ízes stílusban, igazi mesemondóként "tolmácsolja" azokat. A kötetben néhány rövid csali mese is felbukkan, a hosszabb lélegzetű történetek mellett. Az igazságot győzelemre vivő mesehősök egészen bizonyos, hogy eljuttatják "üzenetüket" a gyerekeknek. 
			 | 
		 
	
 
	  
			
		 | 
	 
 
 
	
		Többsincs királyfi | 
		  | 
		2011.08.19. 19:16 | 
	 
		
	
		
			
				
					 Gyűjtötte: Benedek Elek 
				
					Kiadó: Móra Kiadó, 2011 
				
					Illusztrátor: Szecskó Tamás  
				
					Oldalszám: 312 
				
					 „Megáll a koldusasszony a bölcsek előtt, s mondja: 
				
					- Olyan nevet akarnak adni a királyfinak, amilyen nincs több a világon? No, bizony kár azon törni a fejüket. A királynak egyetlenegy fia van, akkor annak Többsincs az illendő neve. 
				
					Összenéztek a bölcsek, elmosolyodnak, hajtogatják a fejüket, s mondják: 
				
					- Ez bizony jó név.  
			 | 
		 
	
 
	  
			
		 | 
	 
 
 
	
		Vége jó, minden jó  | 
		  | 
		2016.12.26. 01:38 | 
	 
		
	
		
			
				
					 Írta: Benedek Elek  
				
					Illusztrálta: Szecskó Tamás 
				
					Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2012  
				
					Oldalszám: 302 
				
					 „A világ teremtése után gyönyörű szép tündérkisasszony szállott le a Firtos hegy tetejére. Vele szállt le sok-sok tündérleány, s elhatározták, hogy várat építenek. A tündér- királykisasszonynak Firtos volt a neve. De volt még egy gonosz leánytestvére, Tartod nevű: irigykedett Firtosra, merthogy az sokkal szebb volt, mint ő. 
				
					-Hiába fáradtok, én még ma éjfélig sokkal szebb várat építek. Mégpedig a te várad fundamentumkövére építem, akár tetszik neked, Firtos, akár nem - mondta Tartod. 
				
					Nevetett Firtos ezen a beszéden, nevettek a tündérek is, és aztán serényen munkának láttak. Tartod pedig hazament a Tartod nevű hegyre, s csak azt várta, hogy elkészüljenek; nosza, átrepült tündéreivel a Firtos hegyre, kifeszítették a vár fundamentumkövét, kifúrták, vasrúdra húzták, s úgy repültek vele Tartod hegye felé. Ám amikor éppen Korond fölé érkeztek, a kakasok éjfélt kukorékoltak, a vasrúd kettétörött, a kő leesett Korond vizébe. Most is ott van. Amikor a kő leesett, összeomlott Tartod vára is. Híre-pora sem maradt.” 
			 | 
		 
	
 
	  
			
		 | 
	 
 
 
	
		Világszép Nádszál kisasszony | 
		  | 
		2017.02.05. 01:40 | 
	 
		
	
		
			
				
					 Átdolgozta: Benedek Elek 
				
					Illusztrálta: K. LUKÁTS KATÓ  
				
					Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2017 
				
					Oldalszám: 306 
				
					„Fekete-tengernek a hetvenhetedik szigetjében vagyon három nádszál, a középsőben van a világszép királykisasszony, a két szélsőben a két szobaleánya. De ezen a szigeten olyan nagy sötétség van, hogy a kardodat felakaszthatod rája. Aztán, ha odatalálsz is, egy vén boszorkány őrzi a házat…”  
				
					Ezt a világszép királykisasszonyt szerzi meg a királyfi, az a királyfi, aki az Óperenciás-tengeren is túl, de még az üveghegyeken is egy sánta arasszal túl élt hajdanában, amikor az öreganyám öreganyja sem élt már. 
				
					Benedek Elek dolgozta fel a magyar mesekincs színe-javát, olyan meséket, amelyek a nép életerejéről, találékonyságáról, humoráról, meleg szívéről tesznek tanúságot, és örökbecsű darabjai a magyar kultúrának. K. Lukáts Kató illusztrációi finomságukkal, bájukkal alátámasztják a népi szövegek elragadó naivitását. 
			 | 
		 
	
 
	  
			
		 | 
	 
 
 
	
		Zabszem Jankó - Kárpátaljai magyar népmesék | 
		  | 
		2018.09.27. 22:47 | 
	 
		
	
		
			
				
					 Gyűjtötte és átdolgozta: Tordon Ákos 
				
					Illusztrálta: Sinkó Veron  
				
					Kiadó: Egyházfórum, 2001 
				
					Oldalszám: 138 
				
					A kárpátaljai magyar népmesegyűjtemény először huszonöt évvel ezelőtt jelent meg Tordon Ákos átdolgozásában A három arany nyílvessző címmel.  
				
					Igazi népmese-hős Zabszem Jankó mellett A nagy erejű legény, Tündöklő János, a juhászember fia, de Hamupipőke távoli rokona, Kormoska is. Ez a mese egyszerre ismert és ismeretlen, mert Kormoskát is elveszi a fiatal királyfi, őt is különféle csodák vezetik a boldog vég felé, mégis őrzi azt a zárt világot, mely a kárpátaljai mesék jellemzője. 
			 | 
		 
	
 
	  
			
		 | 
	 
 
				 
				
 |