Riki-tiki-tévi |
|
2019.04.22. 16:31 |
 Írta: Kipling, Rudyard, illusztrálta: Damó István, fordította: Benedek Marcell. Móra Könyvkiadó, 2016., 56 oldal
 Hallgassátok meg annak a nagy háborúnak a történetét, amelyet Riki-tiki-tévi egymaga vívott meg, végig a Szigauli-járásbeli nagy ház fürdőszobáin. Igaz, segített neki Darzi is, a szabófülemüle, meg tanácsokat adott Csucsundra, a pézsmapatkány, aki sohasem merészkedik ki a padló közepére, hanem mindig a fal mentén mászkál - de az igazi harcot Riki-tiki vívta meg.
Riki-tiki mongúz volt: szőre, farka olyan, mint a cicáé, feje és természete a menyétéhez hasonló. Szeme és nyughatatlan orra hegye rózsaszínű; tudott vakarózni, ahol éppen akart, s azzal a mellső vagy hátsó lábával, amelyiket kedve szottyant használni; úgy fel tudta borzolni a farkát, hogy üvegmosókeféhez hasonlított; harci kiáltása pedig, ha a magas fűben futkosott, ez volt: rik-tik-tiki-tiki-csk!
|
|
Sári, Samu és a titkok |
|
2017.03.24. 09:59 |
 Írta: Andrus Kivirähk, Észt nyelvből fordította: Segesdi Móni. Cerkabella Könyvkiadó/Mo&Mo, 2008, 192 oldal
Samu óvodás, Sári pedig kisiskolás egy átlagos észt családban. Mindkettejüknek megvan a maga gondja: Samu rettentően szeretne horgászni menni apával, de a papa, aki életében egy halat se fogott, kétségbeesetten próbál kibújni a kötelezettségei alól.
Sári életét a gonosz, megszállott matematikatanár keseríti meg, akit aztán az apukáknak összefogással sikerül ey rendkívül izgalmas szülői értekezleten ártalmatlanná tenni.
|
|
Szökjünk meg az óriásoktól! |
|
2017.10.06. 19:06 |
Írta: Julia Donaldson, illusztrálta: Axel Scheffler, fordította: Moldova Júlia. Pozsonyi Pagony., 2014., 216 oldal
 Behemanka, az óriáslány minden este ugyanazt a „nevetséges” kis mesét akarja hallani: Jancsi és az égig érő paszuly történetét, mesét „az igli engerről, aki felmászott a böngig bongó paszulyon”.
Bár az óriások földjén közismert tény, hogy emberek nincsenek, Behemanka az ellenkezőjében hisz, és mindennél jobban vágyik a velük való találkozásra.
Amikor egy alkalommal kincsesládájában babszemekre lel, nagyszerű ötlete támad: mi lenne ha ledobna egy babot Óriásföld pereméről?
|
|
Tim mesterdetektív és társa 1. Az elveszett gyémánt titokzatos esete |
|
2015.08.18. 17:37 |
Írta: Klaus Hagerup, illusztrálta: Hilde Hagerup, fordította: Büki Zsófia. Pozsonyi Pagony, 2014., 80 oldal
 Tim mindent észrevesz, levonja a megfelelő következtetéseket, és mérlegel: kinek állhatott érdekében ez a gonosztett?
Jenny pedig bátran kiáll az öccse mellett, segíti a nyomozásban. Gyorsaságának és bátorságának köszönhetően sikerül elkapni a bűnözőt!
Az ellopott festmény nyomában
Tim és Jenny a mester-testvérpáros: Tim mindent meghall, meglát, és levonja a megfelelő következtetéseket, Jenny pedig óva zseniális öccsét, erős, bátor, tettre kész, és lejegyzi közös történeteiket.
Az első fejezetben megtudjuk, hogy rejtélyesen minden elromlik... Vajon mire következtet ebből Tim?
|
|
Tim mesterdetektív és társa 2. Az ellopott festmény nyomában |
pagony.hu |
2015.08.18. 17:48 |
 Tim és Jenny a mester-testvérpáros: Tim mindent meghall, meglát, és levonja a megfelelő következtetéseket, Jenny pedig óva zseniális öccsét, erős, bátor, tettre kész, és lejegyzi közös történeteiket.
Az első könyvet is nagyon szerettétek: olvassátok a második első fejezetét, amelyben a szállodában rejtélyesen minden elromlik...
Vajon mire következtet ebből Tim?
Megtudhatjuk az új kötetből
1. A zseniális öcs
|
|
Tim mesterdetektív és társa 3. A rejtélyes íjászverseny |
|
2017.02.18. 04:02 |
 Tim és Jenny megint nyomoznak: most az íjászversenyen történik valami nagyon furcsa… Már a verseny előtti napokban újabb csodabogarak bukkannak fel a kis nyaralófaluban, és mindnek vaj van a füle mögött… Jobb, ha Tim nyitva tartja a szemét és a fülét, mert bár tagadja, de Jenny, a nővére pontosan tudja, hogy az öccse – igazi zseni! Olvassátok el az újabb kaland kezdetét!
 1.
A férfi a vonaton
Őszi szünet volt, és útban voltunk a Napos-tető felé, a nyaralónkba. A vonaton egy férfi ült velünk szemben, aki íjat és nyílvesszőket tartott az ölében. Bajusza volt, és aludt. Vékony kis bajsza minden horkolásra fellibbent, ezért hüvelykujjával minden alkalommal meg kellett vakarnia az orrát.
Tim ültében előrehajolva vizsgálgatta félig nyitott szájjal horkoló utastársunkat.
Azon gondolkodtam, vajon a nagyítóját is előveszi-e majd.
|
|
Torzonborz (1), a rabló |
|
2013.12.31. 13:37 |
Írta: Otfried Preußler, fordította: Nádori Lídia, Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2013, 120 oldal
 Paprika Jancsi és Vitéz László azon mesterkedik, hogyan tudná fülön csípni Torzonborzot, aki ellopta Nagymama különleges kávédarálóját. Ám legnagyobb szerencsétlenségükre ők maguk kerülnek a héttőrös rabló és varázsló barátja, a gonosz Petróniusz Pókuszhókusz karmai közé...
Paprika Jancsi (a barátainak csak Jancsi) és Vitéz László (a barátainak csak Lackó) éppen a péktől igyekezett hazafelé. Jól bevásároltak: vettek egy zacskó lisztet, kevéske élesztőt és egy kiló cukrot. Szombat volt, ezért még el akartak menni a tejeshez is, tejszínért. Mert vasárnaponként Nagymama mindig szilvás lepényt sütött, jó sok tejszínhabbal. Jancsi és Lackó egész héten erre várt.
|
|
|
Torzonborz (2) újabb gaztettei |
|
2016.04.07. 12:43 |
Írta: Otfried Preußler, fordította Nádori Lídia, illusztrálta F. J. Tripp. Kolibri Gyerekkönykiadó, 2014, 120 oldal
 A piros galléros ember
Paprika Jancsi nagymamája épp a tűzhelynél állt, és kolbászt sütött. A serpenyő mellett nagy lábosban savanyú káposzta párolódott. Közeledett az ebédidő. Halkan pöfékelt a káposzta, sercegett a kolbász, és az egész házat valami leírhatatlanul gyönyörűséges illat lengte be. Akárki kitalálhatta, hogy ma bizony csütörtök van, mert csütörtökönként Nagymamánál az ebéd mindig sült kolbász volt savanyú káposztával.
Sült kolbász savanyú káposztával, ez volt Jancsi és Lackó kedvenc eledele. Ha rajtuk múlik, a hét csupa csütörtökből állt volna, de nem csak hétből, sokkal inkább tizennégyből. Sajnos nem rajtuk múlt, de így legalább csütörtökönként olyan pontosan értek haza ebédre, hogy órát lehetett igazítani hozzájuk.
Annál különösebbnek találta Nagymama, hogy ezen a napon mégis késnek.
|
|
Torzonborz (3) megjavul |
|
2016.07.16. 20:36 |
Írta: Otfried Preußler, fordította Nádori Lídia, illusztrálta F. J. Tripp. Kolibri Gyerekkönykiadó, 2014, 120 oldal
|
|
Tüköry Léda sorozat - 1. Tüköry Léda hercegkisasszony |
pagony.hu |
2013.07.16. 23:57 |
 Írta: Julia Donaldson
Illusztrálta: Lydia Monks
Kiadó: Pozsonyi Pagony Kft, 2012
Léda, saját állítása szerint, egy igazi hercegkisasszony! Nem akarja megérteni, hogy idekinn mások a szabályok. De Adélnak sem árt egy adag vagányság...
Adél kastélya
Adél az anyukájával egy áruház próbafülkéjében álldogált. Idősebb unokatestvérének az esküvőjére kellett volna valami szép ruhát venniük, de semmi sem állt jól neki.
– Ez a te színed – mutatott anya egy zöldeskék ruhára –, csak sajnos túl szűk. Megnézem, nincs-e nagyobb méretben.
|
|
Tüköry Léda sorozat - 2. Tüköry Léda és a varázscipő |
pagony.hu |
2013.07.17. 00:03 |
|
|
Tüköry Léda sorozat - 3. Tüköry Léda és a repülő ló |
pagony.hu |
2016.04.07. 22:46 |
 Írta: Julia Donaldson
Illusztrálta: Lydia Monks
Kiadó: Pozsonyi Pagony, 2013
Oldalszám: 148
Tüköry Léda hercegkisasszony visszatér, hogy még vadabb ötleteivel szórakoztassa és időnként bosszantsa Adélt. Adél teljesen normális tíz év körüli lány, kicsit félénk, és elég szófogadó.
Csakhogy akárhányszor tükörbe néz, életre kel a tükörképe, Tüköry Léda. A hercegkisasszony szeszélyes, van fantáziája, és vad dolgokat talál ki. A sorozat utolsó kötetében Adél már kicsit felnőttebb nála, és sokszor elvárná, hogy Léda is nőjjön ki a gyerekkorból, de azért sokszor még jól jön Léda segítsége.
A tengeri szörny barlangja
– Borzalmas vagy – jegyezte meg Adél türelmetlenül Beninek, aki éppen újabb érmét dobott kedvenc tengerparti nyerőgépébe. – Nagyiék biztosan nem örülnének, ha tudnák, hogy itt szórod el az összes pénzedet.
– Nem szórom el. Több lesz a végére – felelte Beni összeszorított foggal, elszántan ragyogó szemmel. – Nem látod? Egy csomó érme van ott a szélén, azokat mind meg fogom nyerni! Valószínűleg már a következő körben.
|
|
Viplala |
|
2016.06.17. 23:35 |
 Írta: Annie M. G. Schmidt
Illusztrálta: Dániel András
Kiadó: Pozsonyi Pagony, 2016
Oldalszám: 120
Viplala akkora csak, mint egy radírgumi. A saját világából elszökött, és a kedves Blom családnál talált menedéket. Nella Della etetgeti, öltözteti, babaágyba fekteti, Jánoska játszik vele.
Mit teszel, ha radírgumi méretű leszel?
Kíváncsi vagy, milyen, amikor a holland gyerekirodalom királynője, Annie M. G. Schmidt zseniális szövege találkozik Dániel András utánozhatatlan hangulatú rajzaival? Olvass bele a Viplala első fejezetébe!
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
Jancsi és Lackó épp odaért Nagymama kertkapuja elé, mikor egy biciklicsengő éles hangja ütötte meg a fülüket. Ahogy megfordultak, azt látták, amint Üstöllési úr fékezés nélkül, nagy lendülettel épp befordul a sarkon. Bal kezével egyszerre kormányozott és csöngetett, jobb kezével pedig a bajuszát pödörte. Zubbonyának ezüstgombjain megcsillant a napsugár, csizmája, derékszíja kifényesítve: Üstöllési úgy nézett ki, mintha tetőtől talpig fényesre suvickolták volna.